Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?
Részlet a válaszából: […] ...a lakóhelytől a munkavégzés helyére sajátgépjárművel történő eljutás munkába járásnak minősül, és kilométerenként csak a9 Ft költségtérítés fizethető adó- és járulékmentesen. A kiküldetést a munkáltató rendeli el, ennek megfelelőenakkor valósul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet hatálya az 1.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében kiterjed minden olyan szervezettmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Önkormányzati apport

Kérdés: Egy önkormányzat apporttal 10%-os üzletrészt szerezne egy gazdasági társaságban. A gazdasági társaság alapítója nem az önkormányzat. Megteheti-e ezt az önkormányzat, figyelemmel az Áht. 100/L. § (1) bekezdésében foglaltakra?
Részlet a válaszából: […] ...államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/L.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv – a központi költségvetési szerva (3)–(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, illetve olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:

Fizetési határidő értelmezése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 231. §-ához fűzött kommentár szerint: A pénztartozástakkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. Ateljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénztközvetlenül átadja a jogosultnak, vagy a készpénzt a pénzintézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] ...hónapon belüldönthet.(3) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig apolgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja.13/B. § (1) Közszolgálati járadékra jogosult az afoglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Túlsúlyos járművek közlekedéséért fizetett díj

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő utakat "a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek" használata esetében díj illeti meg. A jármű tulajdonosának díjat kell fizetni az út tulajdonosának bankszámlájára, a 26/2009. (VI. 22.) KHEM rendelet alapján. 1. Ha az út tulajdonosa az önkormányzat (helyi út), a díj fizetéséről kell-e számlát kiállítani? Ha kell, akkor ez a tevékenység áfa hatálya alá tartozik, vagy mentes az áfa alól? 2. Milyen SZJ-szám alá tartozik ez a tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő díj (a továbbiakban díj) kivetésének célja,hogy a túlsúlyos járművek által az útburkolatban okozott kár javításitöbbletköltsége megtérüljön. Az út használójának magatartása nem jogellenes, akár bekövetkezte előre látható, ezért is került sor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(továbbiakban: Áfa-tv.) 2008. január elsejétől a közhatalmi tevékenységetnémileg eltérően határozza meg a korábban hatályos általános forgalmi adórólszóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: régi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 19. §-ában meghatározott képesítési követelményeknek megfelel-e a Széchenyi István Egyetem, Győr, jogi és gazdálkodási szakán szerzett, "gazdálkodási szakon közgazdász" pénzügyi szakirányú főiskolai oklevél. Amennyiben igen, hogy lehet a szükséges regisztrációs kódot igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító engedéllyel. A képesítési előírások alól abban az esetben adható akinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetésiszervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és ajogszabálynak megfelelő végzettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Ügyvédi díj elszámolása

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdése adóévébenmegszerzett bevételnek, az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdéseadóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyénivállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában veszfigyelembe.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Áfa-visszaigénylés elévülése

Kérdés: Kérdésem az áfaelévüléssel és a bevallás technikai megoldásával kapcsolatos. Önkormányzatunk negyedéves áfabevalló, 8 éve göngyölített áfát, nem igényelt visszafizetést soha, annak ellenére, hogy a visszaigénylési lehetőség megnyílt. 2009. évben gépbeszerzést hajtott végre, nagyobb összegű áfát igényelhet vissza. 2010. I. negyedévében áfát igényelt, a bevallás szerint az előző időszakok áfáját pontosan be kell írni. Amennyiben 2009. 09. 30. előtti áfa szerepel, elévült. Ezzel a bevallásban nem lehet mit kezdeni, be kell írni. Így jogtalan áfaigénylés történt, ebből következik a mulasztási bírság. A göngyölített áfára is vonatkozik az ötéves elévülés? IV. negyedéves áfabevallás, 2004. október-2010. március 31. a visszaigényelhető időszak? Mi az elévült áfának a technikai levezetése, mert erre az 1065-ös bevallás nem ad lehetőséget? Az adóhatóság ezt hivatalból nem törli. Az adózó a bevalláson nem tudja kezelni.
Részlet a válaszából: […] ...4. § (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az Art. máskéntnem rendelkezik, az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében aköltségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennekmegfelelően az áfa-visszaigénylési jog elévülésére is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
231
232
233
374