3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk falunapi rendezvény keretében megvendégeli a rendezvényen részt vevő lakosságot, a főzőversenyen részt vevőket (helyezetteket) pedig tárgyjutalomban részesíti. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségünk van?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?

Kérdés: A bölcsődei ellátás területén foglalkoztatott közalkalmazottak munkakörök szerinti osztályba sorolását a többször módosított 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. Központi konyhánkon az élelmezésvezető szakközépiskolai érettségivel képesített vendéglátó élelmezésvezetői bizonyítvánnyal (1995) és élelmezésmenedzseri szakképesítés OKJ 54 6601 0/2004 bizonyítvánnyal rendelkezik. Intézményünk az élelmezésmenedzseri szakképesítés megszerzését követően a végrehajtási utasításban foglaltak alapján "E" fizetési osztályba sorolta. Az élelmezésvezető a jelenleg hatályos kormányrendelet alapján melyik fizetési osztályba tartozik?

Kérdés: A pénzügyi iroda egyik dolgozója gazdasági főiskolán gazdálkodási és menedzsment szakon szerzett közgazdászdiplomát. Egyéb pénzügyi végzettsége nincs. Elláthatja-e az ellenjegyzési feladatokat ezzel a képesítéssel?

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: Jelenleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezem vállalkozási szakon. A regisztrációhoz szükséges 3 év idén novemberben telik le. Jelenleg államháztartási szakra járok. Kell-e regisztrálni külön-külön mindkét képesítés tekintetében? Nem szeretném, ha az egyik kizárná a másikat.

Kérdés: A közérdekű adatokról készített másolat kiadása díjának helyes áfakezelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el akkor az önkormányzat, ha a közérdekű adatok kiadásakor áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásként kezeli az ügyletet, és arról számlát ad, nem pedig áfa hatályán kívüli ügyletként, a közhatalmi tevékenységre tekintettel? Helyes-e az, ha az ügyintéző munkabérét, illetőleg annak közterheit tekinti a szolgáltatás ellenértékének?

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere jogszabályban meghatározott mértékű költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen levonás terheli a költségátalányt abban az esetben, ha az alpolgármesternek főállású munkaviszonya is van (különös tekintettel az egészségbiztosítási járulék pénzbeli és természetbeni megoszlására)?