2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?

Kérdés: Köztisztviselői jogviszonynál a jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámítható-e az 1978. 09. 01. – 1990. 04. 30-ig a Belkereskedelmi Ügyvitelszervezési és Információfeldolgozási Intézetnél eltöltött munkaviszony?

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Kérdés: Igazságszolgáltatással foglalkozó költségvetési szervünk tevékenységének elősegítése érdekében közreműködőket vesz igénybe. Áfakörbe tartozó kirendelt védők, szakértők részére megállapított költségekre (pl.: útiköltség, parkolási díj, postaköltség) szükséges-e az áfát rászámolni, vagy a felmerült költségből visszaszámítandó a nettó érték? Saját gépkocsi használatakor (megtett út×NAV fogyasztási norma×NAV üzemanyagár) megállapított útiköltség-térítés esetén hogyan szükséges a költséget megállapítani? A kiszámított összeg bruttóként térítendő, és ebből számítandó vissza az áfa, vagy ez egy nettó összegként értelmezhető, és ezenfelül szükséges még áfát felszámítani? A védő, szakértő által benyújtott számlában a költséget milyen áfakulccsal szükséges feltüntetni?

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Kérdés: Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?

Kérdés: Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. Mikortól nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség az ellátás után?