1597 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: A jelenlegi áfaszabályok szerint az iskolai, óvodai étkezési térítési díjakról kell-e mindenkinek számlát kiállítani, vagy elég a nyugta, amennyiben nem kér névre szóló számlát a szülő?

Kérdés: Általános iskolában a tanulóknak év végén, a tanulmányi eredmény alapján adott jutalomkönyv elszámolásának mi a módja? Pontosan hogyan könyveljük? Kell-e erről az APEH-nak adatot szolgáltatni? Ha igen, milyen módon és adattartalommal? (A gyerekek többségének nincs adóazonosító jele.) Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetője főiskolai végzettséggel és felsőfokú mérlegképes könyvelői (vállalkozói szak) végzettséggel rendelkezik. Besorolása "F" fizetési osztály. Időközben – intézményi támogatással – megszerezte az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői végzettséget is. Az intézmény azért támogatta az államháztartási szak elvégzését, mert tulajdonképpen az adott munkakörben erre van szükség. Ez az OKJ szerint 54-es emelt szintű szakképesítés. A 138/1992. Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint a közalkalmazottak esetében az emelt szintű szakképesítést a besorolásnál, illetve további képesítés elismerésénél felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. A Kjt. pontosan meghatározza a képzettségi szinteket. ("E" fizetési osztálytól felfelé felső képzettségi szint.) Ezek szerint ez esetben az államháztartási mérlegképes könyvelői szak egy azonos képzettségi szinten megszerzett végzettség, amelyre 5%-os további szakképesítésért járó illetmény adható?

Kérdés: Önkormányzatunknál az addig 10 önállóan gazdálkodó intézmény közül ez év július 1-jétől 9 intézmény részben önállóan működik tovább. Meg kell-e szüntetni a már átalakult, részben önálló intézmények jelenlegi adószámát, vagy marad a régi adószám, és továbbra is készíti az adóbevallását, szerződést köthet, számlát állíthat ki?

Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?

Kérdés: Gazdasági vezetők munkaértekezletén kérdésként felvetődött, hogy kötelezhető-e a közalkalmazott a kedvezményes utazásra jogosító utalvány [85/2007. Korm. rend. 7. § (1) bekezdés] felhasználására kiküldetés esetén?

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján – tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra – felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – a (7)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv – nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat – beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét – a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)–(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.

Kérdés: Intézményünknél a lézertávmérő elromlott. Garancia keretében nem javítják, hanem újat vásárolhatunk kedvezményes áron. A számlán szerepel: – lézertávmérő: 83 700 Ft – jóváírás: -31 100 Ft Fizetendő: 52 600 Ft A jóváírás tételről külön számlát kellett volna kapnunk? Felesleges készletértékesítés címen van-e intézményünknek számlakiállítási kötelezettsége? A régi eszközt milyen címen kell selejtezni? Mivel beszámították, szükséges-e selejtezési szakvélemény?

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?