Központi költségvetési szerv devizabevételeivel kapcsolatos bejelentési kötelezettség

Kérdés: Egy kereskedelmi banknál vezetett devizaszámlán a bank kamatot írt jóvá. Hogyan kell ezt a bevételt a Kincstárnak jelenteni és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi banknál (hitelintézetnél) vezetettdevizaszámlán jóváírt bevételt – annak jogcímétől függetlenül – kizárólag akkorkell a Magyar Államkincstárnak bejelenteni, ha ezt az összeget a kincstárikörbe tartozó költségvetési szerv felhasználja.Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Devizában teljesített kiadások elszámolása

Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom része aköltségvetési pénzforgalomnak, így az előirányzat-maradvány éseredményelszámolási körnek is. A devizaszámlára beérkező bevételt napiárfolyamon kell lekönyvelni, jellegének megfelelően vagy a 9. számlaosztályban,vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] A lakásépítés munkáltatói támogatására elkülönítettpénzeszközöket továbbra is a 365. Lakásépítés munkáltatói támogatása főkönyviszámlán kell elszámolni. A pénzeszközök elkülönített számlára történőátvezetésénél az ideiglenesen átadott és átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Intézményi beruházási előirányzat-maradvány felhasználása dologi kiadásokra

Kérdés: Az intézményi beruházási előirányzat-maradványt fel lehet-e használni a következő évben dologi kiadások teljesítésére?
Részlet a válaszából: […] Az Ámr. 67. § (1) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogyaz előirányzat-maradvány és a pénzmaradvány személyi juttatási megtakarításátmár kiemelt előirányzatokhoz igénybe lehessen venni. A fordított helyzet mártilos, tehát a dologi maradvány nem fordítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelések minősítését és ezeknek anyilvántartásokból való kivezetését sem a központi, sem az önkormányzatiköltségvetési szerveknél nem kell felügyeleti szervi engedély.Az Szt-vhr. az értelmező rendelkezések között pontosanmeghatározza azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A gép bekerülési értékének meghatározása

Kérdés: A költségvetési szervnél egy új gép került beszerzésre. A beszerzéshez meg kellett erősíteni a födémet. A födém megerősítésének költségei a gép értékét vagy az ingatlanét növelik-e?
Részlet a válaszából: […] A födémmegerősítési ráfordítások abban az esetben, ha agéppel együtt nem kerül kiselejtezésre, akkor az ingatlan értékét növelik.Az olyan típusú ráfordítások, amelyek az adott géphezegyedileg hozzárendelhetők, és a géppel együtt azok is kivezetésre kerülnek,majd a gép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Teljesen 0-ra íródott tárgyieszköz-értékesítés elszámolási szabályai

Kérdés: Egy költségvetési szerv egy 0-ig leírt tárgyi eszközt értékesít 80 E Ft-ért. Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A teljesen 0-ra íródott tárgyi eszköz értékesítésével mind abekerülési értéket (bruttó értéket), mind az elszámolt értékcsökkenést a 4122.Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások számlával szemben ki kellvezetni. Az értékesítés összegét, az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A függő, átfutó tételekkel kapcsolódó analitikus nyilvántartás-vezetési kötelezettség

Kérdés: Ha a főkönyvben tételesen könyveli a függő, átfutó kiadásokat és bevételeket, ezekben az esetekben kell-e külön analitikát vezetni?
Részlet a válaszából: […] Az analitikus nyilvántartást még a részletes főkönyvikönyvelés adatai sem helyettesíthetik. Az Szt. 161. § (3) bekezdése szerint azanalitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvikönyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

A saját dolgozók részére vásárolt parkolási bérlet könyvelése

Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a bérletről és a behajtási engedélyről kiállítottszámla a dolgozók nevére (adott rendszámú személygépkocsikra, vagy belsőszabályozásban meghatározták név szerint a dolgozókat) szól, és így aszolgáltatást csak a nevesített dolgozók vehetik igénybe, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
117
118
119
147