112 talált cikk a közszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
– Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
– A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
– Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?

Kérdés: A kéményseprőipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény alapján a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az elvégzett közszolgáltatás költségtérítése a települési önkormányzat bevétele.
A költségtérítésről számlát állítunk ki. Helyesen járunk el, ha a díjat áfa felszámítása nélkül számlázzuk?

Kérdés: A következő vitám van a munkáltatómmal jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításával kapcsolatban. Köztisztviselő vagyok, és 3 év hiányzik a 30 éves jubileumi jutalmamhoz, ami szerintem meg is van, ugyanis 1989 és 1992 között a Tanácsok Közös Költségvetési Üzeménél dolgoztam, közszolgáltatások ellátása területen. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint, szerintem, engem megillet ezeknek az éveknek a beszámítása. Munkáltatóm szerint a fent említett törvény csak az 1992 utáni időszakra vonatkozik.

Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?