1013 talált cikk a letét kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: Központi költségvetési szerv a vagyonkezelő. A vagyonkezelt ingatlanon a tulajdonos (önkormányzat) végzett felújítást, amely számviteli elszámolására vonatkozóan a következő kérdéseink vannak:
1. A tulajdonos önkormányzat európai uniós forrásból (TOP) finanszírozta az általunk vagyonkezelt épületen elvégzett felújítást. 2020. június hónapban kaptunk egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt kéri, hogy 2020. 01. 01. napjával aktiváljuk rá az épületre a felújítás összegét, mivel az önkormányzatnak nincs lehetősége erre.
2. Alapesetben mikor és milyen dokumentáció alapján történhet meg szabályosan a felújítás összegének átadás-átvétele az önkormányzat és a tankerület között?
3. A kapcsolódó időbeli elhatárolást az önkormányzat veszi fel a könyveibe?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott, 1956. 06. 18-án született férfi, aki a törvény szerint 64 év és 183 nap után nyugdíjjogosult, mikortól jár neki a felmentési idő? Amikor nyugdíjasnak minősül, addigra már a felmentési idejét le is kell töltenie?

Kérdés: Szociális intézményünk családsegítő szolgálat kereteiben a rászoruló gyerekeknek tábort szervez. A tábor keretein belül szeretnének elutazni a közeli városba, ahol moziba is mennének. Az utaztatás (buszjegy), illetve a mozibelépő költségeit milyen rovaton lehet elszámolni, illetve van-e ezek után valamiféle pluszadóteher?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert épületek energetikai korszerűsítésére, napelemes rendszer telepítésével. A rendszerek megvalósításra kerültek a tankerületnek vagyonkezelésbe adott épületek esetében is.
1. Helyesen járunk-e el, ha épületet beruházásként kívánjuk aktiválni (meglévő épület értékének növelésével)? Ha helyesen épületberuházás, akkor a vagyonkezelői szerződést módosítani szükséges-e? (Ezen épületeket jelenleg a nullás számlaosztályban tartjuk nyilván.)
2. A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell-e számolni, ha igen, annak feloldása hogyan történik? (Nem az önkormányzatunk számolja el az értékcsökkenést.)

Kérdés: Az egyesület pályázatból az önkormányzat épületét újította fel. Idegen tulajdonon végzett beruházásként tartotta eddig nyilván. Szeretné az önkormányzatnak átadni, amely alap + áfa értéken tartotta eddig nyilván, ezt az értéket mutatta felénk ki. Jól gondolom, hogy az önkormányzat csak nettó értéken veszi be?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a városi és szakképzési ösztöndíjáról, amely tartalmazza az ösztöndíjjuttatás feltételeit és mértékét.
– Városi tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek a középiskolai vagy felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, továbbá az ösztöndíj odaítélésének során az önkormányzat vizsgálta az egy főre eső jövedelmet és vagyoni helyzetet.
– Szakképzési ösztöndíjban részesülhetnek helyi hiányszakmák nappali tagozatos tanulói, akik a rendeletben meghatározott tanulmányi átlagot elérték, azonban itt a szociális helyzet nem elbírálási szempont.
– Önkormányzatunk továbbá az Arany János Tehetség-gondozó Program keretében támogatást is biztosít az azt megpályázó diákok számára.
Jelenlegi könyvelési gyakorlatunk szerint az ösztöndíjakat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében nyújtott támogatást a K123 adómentes Külső személy juttatások rovaton számoljuk el. Kérjük szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani, hogy mely rovatra kell könyvelni az önkormányzat könyveiben a tanulmányi, a szakképzési ösztöndíjat, és az Arany János Program keretében nyújtott támogatást!