1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?

Kérdés:

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Kérdés: A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]

Kérdés:

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Kérdés:

Egy magyar székhellyel és adószámmal rendelkező társaság termékeket szerezne be egy nem alanyi adómentes magyar társaságtól (eladó), amelyeket Magyarországról közvetlenül a társaság vevőihez szállítanának az Európai Unió másik tagállamába, Ausztriába. A fuvart a társaság rendeli meg. A társaság az Európai Unió más tagállamában nem rendelkezik közösségi adószámmal. A tervezett értékesítéssel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az eladó által a társaságnak teljesített termékértékesítésre alkalmazható-e az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentesség?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés:

Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?