1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzatnál több munkavállaló van, akik a nagyvárosból járnak dolgozni községünkbe. A távolsági bérletüket minden hónapban 86%-os mértékben megtérítjük. A dolgozóknak helyi bérletet is szükséges váltaniuk, mivel a községről induló távolsági busz megállójától több km-re laknak, amit csak helyi járat igénybevételével tudnak megoldani. Kérdésünk, hogy a helyi bérletet is figyelembe vehetjük a távolsági bérlettel egy időben, és megtéríthetjük-e egyszerre mindkettőt 86%-ban, mint munkába járás költségtérítése?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég "kivett vendéglőudvar" megjelölésű ingatlanértékesítésére a felszámoló nyilvános pályázatot írt ki. Önkormányzatunk az ingatlan megvásárlásának lehetőségét elnyerte. Az eladó áfafizetésre kötelezett adóalany, aki az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt ingatlanértékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott. Önkormányzatunk szintén áfafizetésre kötelezett adóalany, és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. Jól értelmezzük, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján fordított adófizetésre vagyunk kötelezettek? Jogosultak vagyunk áfa-visszaigénylésre, ha az ingatlant a későbbiekben bérbe kívánjuk adni? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettségünk, ha a bérbeadás mellett adómentes tevékenységhez is használjuk az ingatlant (pl. kulturális rendezvények lebonyolítása)?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, 1953. 09. 17-én született nő vagyok. A 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, aki legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, korhatár előtti ellátás megállapítását kérheti. Ez a lehetőség számomra csak 2012. december 31-ig áll fenn, vagy ha ezen időpontig megszerzem a 37 év szolgálati időt, később, azaz 2013. évben is élhetek még a korhatár előtti ellátás igénybevételével?

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Kérdés: Hivatalunk egyik köztisztviselője 1953-ban született nő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentését szeretné kérelmezni. A 2012. március 2-ától hatályos 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt]. Kérdésem, hogy az a köztisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, nyugdíjasnak minősül-e? Jár-e neki végkielégítés?

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati intézmény gazdaságvezetője vagyok. Pénzügyi diplomával, mérlegképes könyvelői és adó-tanácsadói oklevéllel rendelkezem. "F" fizetési osztályba vagyok sorolva. A kérdésem az lenne, hogy a 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján átkerülhetek-e a "G" fizetési osztályba?

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben – külön óradíj megfizetése nélkül – lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor – mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért – az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?