1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?

Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a városi és szakképzési ösztöndíjáról, amely tartalmazza az ösztöndíjjuttatás feltételeit és mértékét.
– Városi tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek a középiskolai vagy felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, továbbá az ösztöndíj odaítélésének során az önkormányzat vizsgálta az egy főre eső jövedelmet és vagyoni helyzetet.
– Szakképzési ösztöndíjban részesülhetnek helyi hiányszakmák nappali tagozatos tanulói, akik a rendeletben meghatározott tanulmányi átlagot elérték, azonban itt a szociális helyzet nem elbírálási szempont.
– Önkormányzatunk továbbá az Arany János Tehetség-gondozó Program keretében támogatást is biztosít az azt megpályázó diákok számára.
Jelenlegi könyvelési gyakorlatunk szerint az ösztöndíjakat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében nyújtott támogatást a K123 adómentes Külső személy juttatások rovaton számoljuk el. Kérjük szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani, hogy mely rovatra kell könyvelni az önkormányzat könyveiben a tanulmányi, a szakképzési ösztöndíjat, és az Arany János Program keretében nyújtott támogatást!

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?

Kérdés: Egyik dolgozónk rendszeresen jár kiküldetésbe saját gépkocsijával. Jelezte, hogy prémium benzint tankol a gépkocsijába, ezért magasabb összegű üzemanyag elszámolását kéri. A NAV honlapján a prémium benzin árát nem teszik közzé. Alkalmazhatjuk az Szja-tv. 3. sz. melléklete IV. fejezetének 1.b) pontja szerinti megoldást, vagyis hogy a bemutatott számlán szereplő benzinárral számoljuk ki a kiküldetés üzemanyagköltségét?

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen – a vonatkozó kormányrendelet szerint – 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra – elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve – lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?