85 talált cikk a másolat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója, ha 1 éven belül elad egy lakást, pl. 40.000.000 forintért, és vásárol egy régi házat 24.000.000 forintért a párjával 1/2 arányban, milyen adókötelezettség merül fel?

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

Kérdés: Önkormányzatunk háromoldalú megállapodást szeretne kötni az iskolaőr anyagi támogatására (rendőrség – önkormányzat – munkavállaló). A rendőrség alkalmazza a munkavállalót, az önkormányzat pedig külön, közvetlenül támogatja a rendőrség alkalmazottját a megállapodásban szereplő havi összeggel. (Közvetlenül a munkavállalónak szeretnénk utalni.) Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ívek másolatát megkapjuk a rendőrségtől. Milyen jogcímen tudunk támogatást biztosítani a magánszemély részére, milyen rovaton? Ha csak számfejtett összeg adható, milyen jogcímen? Ha a támogatást nem számfejtett bérként utaljuk, akkor a támogatott hogyan adózik utána? Ekkor milyen rovatra könyveljük?

Kérdés: A 229/2012. Korm. rendelet 34. §-ának (2) bekezdése 2024. VII. 30-tól hatályos, és előírja, hogy az iskolai bizonyítványnyomtatványok másolatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért nyomtatványonként 3000 forint térítési díjat kell megfizetni. Ez a térítési díj áfamentesnek minősül az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja, vagy valamely másik jogcím alapján?

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)

Kérdés: Önkormányzatunk egy iparművész egyéni vállalkozóval készíttetett műkőből domborművet több millió forint értékben, amely a helyi kilátóépület falára került ünnepélyes keretek között kifüggesztésre. Az elkészült dombormű képzőművészeti alkotásnak minősül-e, mely után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás? Az Szt. ugyanis nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így nem tudjuk, milyen szempontoknak kell megfelelni, illetve, hogy egy alkotás képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?