Találati lista:
81. cikk / 704 Bérbe adott ingatlan rezsijének továbbszámlázása
Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?
82. cikk / 704 Főzőkonyhai beszerzések szabályozása
Kérdés: Intézményünk főzőkonyhával rendelkezik. Az alapanyagokat éves szinten kb. nettó nyolc-millió forint értékben szerezzük be. Mindezt nem egy szállítótól, hanem friss alapanyagokat (pékáru, zöldségek) külön-külön beszállítóktól, a tárolható alapanyagokat pedig jellemzően 1 beszállítótól. Az egy beszállítótól beszerzett árukra kell-e árajánlatot kérni, ha igen, akkor ezt milyen módon, hiszen sokféle termékről van szó, illetve hogyan célszerű ezt szabályozni a beszerzési szabályzatunkban?
83. cikk / 704 Cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt
Kérdés: Jár-e cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt? A munkáltató meghatározhatja-e a cafeteriaszabályzatában, hogy a dolgozó nem jogosult a cafeteriajuttatásra a tárgyhónapban a betegállomány időszak alatt saját és gyermeke jogán?
84. cikk / 704 Pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?
85. cikk / 704 Járőrképzés támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk a Pest Vármegyei Rendőrfőkapitánysággal kötött keretmegállapodás (szándéknyilatkozat) szerint támogatni fog összesen nettó 500 000 forinttal egy járőrképzésben részt vevő személyt, akivel erről megállapodást köt majd, annak felhasználását ellenőrizheti, a képzés elvégzése után a rendőrség állományba veszi a támogatottat. Milyen rovaton és COFOG-on elfogadható könyvelni ezt a támogatást?
86. cikk / 704 Megbízási jogviszonyokból származó jövedelmek adózása
Kérdés: Abban az esetben, ha heti 36 órát meghaladó jogviszony mellett több cégtől kapok – minimálbér 30%-át meg nem haladó – megbízási díjat, akkor milyen járulékösszeget kell levonni tőlem, ha jelenleg nem vonnak le járulékot? Összességében havi szinten a megbízási díjak összege meghaladja a minimálbér 30%-át. Nem okoz gondot ez nekem az év végi adóbevallásnál, hogy a megbízási díjaknál nem vonnak tőlem járulékot?
87. cikk / 704 Ingyenesen használatba adott ingatlan rezsije
Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?
88. cikk / 704 Társasházi kamerarendszerek telepítése
Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzat pályázatot írt ki társasházi kamerarendszerek telepítéséhez. A támogatási szerződés keretében a társasházak (mint támogatott) önrészt fizetnek be az önkormányzat részére, a kivitelezésből fennmaradó összeg pedig vissza nem térítendő támogatásnak minősül, mely a támogatott részére az ingyenes tulajdonba adással teljesül. A kamerarendszer kiépítésére az önkormányzat köt szerződést, melynek díját a támogatott által megfizetett önrész kiegészítésével maga fizeti meg a szerződő partner felé. A támogatott köteles a kiépített rendszer átvételére és annak jogszabály szerinti működtetésére legalább 2 éven át, melyet az önkormányzat részére igazolnia kell. Az ingyenes tulajdonba adásról különmegállapodás nem kerül megkötésre. A társasházak által befizetett önrészt, valamint a ki-vitelezést végző vállalkozónak fizetett összeget hogyan könyveljük, milyen könyvelési tételeket kell alkalmaznunk? A társasházak részére van-e számlakiállítási kötelezettségünk az önrészt illetően?
89. cikk / 704 Magáncélú telefon- és internethasználat
Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?
90. cikk / 704 Éves naptár a település lakosainak
Kérdés: Egy cég naptárakat biztosít ingyenesen, egy 3000 fő lakosságszámú település minden lakóingatlanja részére, melynek kézbesítésére a helyi önkormányzatot kéri meg. 15 forint/db + áfa összegben megtéríti az önkormányzat részére – számla ellenében – a kézbesítés költségeit. Az önkormányzat csak a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan--bérbeadásra tekintettel jelentkezett be áfás számlázásra. Milyen feltételek mellett számlázhat az önkormányzat kézbesítési költséget a felajánló cégnek? Ha számlázhat az önkormányzat ilyen tevékenységet, azt áfamentesen, 15 forint bruttó értéken teheti? A naptárakat (ingyenes) készletre kell venni, 0 forint értéken? Kell-e valamilyen adminisztrációt teljesítenie az önkormányzatnak a NAV felé ezért a tevékenységért? Ha számlázhat az önkormányzat, milyen dokumentumok szükségesek a számla teljesítésének alátámasztására? Elég egy lista a kézbesítés címéről és az átvevő neve, aláírása szerepeltetésével? Ha a szomszéd veszi át a naptárt, a szomszéd aláírása is megfelel, zárójelben a szomszéd szó beírásával?
