100 talált cikk a megbízási díj kifejezésre

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. Kötelezheti-e a munkáltató a helyettesítésre, annak ellenére, hogy ily módon nem látható el a feladat? Mondhat-e az ovis dajka nemet? Lehet-e megbízási szerződéssel megbízási díjat kérnie az óvodai dajkának azokra a napokra, amelyeken „helyettesíti” a bölcsődei dajkát? Ez esetben a főállásában azokon a napokon – gondolom – szabadságon lenne. A megbízási szerződésben mik lehetnek a legfontosabb szempontok, amiket fontos írásban rögzíteni? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem kíván ezekre a napokra pluszjuttatást fizetni, azonban az világos, hogy abszolút nem irányíthatja át másik jogviszonyú dolgozó helyettesítésére a köznevelési jogviszonyú dajkát. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hol az a határ, amit már nem kell elfogadnia a dolgozónak.

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?

Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Kérdés: Önkormányzatunk kisebb összegű (50.000 Ft) egyszeri, vissza nem térítendő támogatást biztosítana 2 fő tűzoltó részére nyilvános rendezvényen polgároknak tartandó tűzbiztonsággal kapcsolatos oktatási tevékenység végzésére, ismeretterjesztő kül- és beltéri tűzismereti, tűzoltás-felkészítő és tűzbiztonsági témakörben tartandó ismeretterjesztő, elméleti oktatás támogatására, amellyel a település polgárait készíti fel az esetleges tűzesetek kezelésére. A támogatásokról szóló rendeletünk szerint: „A képviselő-testület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó polgárok önszerveződő közösségei, a társadalmi és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, egészségvédelme, sportolása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A képviselő-testület a megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az önszerveződő közösségeket, társadalmi szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket (a továbbiakban: szervezet), továbbá magánszemélyeket költségvetéséből – jelen rendelet szabályai szerint – támogatja.” Kifizethető-e a két tűzoltónak támogatási szerződéssel támogatásként az összeg, vagy megbízási díjként kell számfejteni?

Kérdés: Egy magyarországi felsőoktatási intézmény Nemzetközi Alumni díjat alapít, amelynek során a díjazott részére 200.000 forint összegű díj kerülne kifizetésre, illetve a Magyarországra történő utazási költségek megtérítésére is sor kerülne. Az utazási költségek egyetem által történő viselésére milyen jogszerű megoldás állhat rendelkezésre úgy, hogy nem áll a díjazott semmilyen jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel, illetve a díj kifizetését egyéb jövedelem jogcímen tervezzük? Ez megfelelő?

Kérdés: Kiküldetési rendelvény esetén, ha a kiküldetési rendelvény szerint kifizetett összeg meghaladja a jogszabály szerint elszámolható összeget, akkor hogyan kell értelmezni az adókötelezettséget? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt nem kell bevételként figyelembe venni? Ha a munkaadó a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel? Ha a kiküldetési rendelvény szerint elszámolt összeg meghaladja az adómentes összeget, akkor csak az adómentes részt meghaladó összeg adóköteles, vagy a teljes összeg, amit a kiküldetési rendelvény szerint kifizettek a munkavállalónak?

Kérdés: Ingatlan bérbeadása kapcsán a Költségvetési Levelek 353. számában megjelent, 6248. olvasói kérdésre adott válasz a mai napon is megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?