Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés alapján csupán az látszik egyértelműnek,hogy a szóban forgó személy ellátja egyrészt a napközi otthonos óvodában azélelmezésvezetői feladatokat, vélhetően napi 4 órában, másrészt azönkormányzatnál az idősek gondozásával kapcsolatos (vezetői)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szabadság kiadása heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású kollégiumban rendszergazdai munkakörben dolgozó személy heti törvényes munkaideje 40 óra. A munkaköri leírása szerint munkaidő-beosztása hétfőtől csütörtökig 12 órától este 22 óráig tart, ezért a pénteki nap szabadnap, mert a hét 4 napján ledolgozza a heti kötelező munkaidejét. Miként kell eljárni a szabadság kiadásánál? Folyamatos 2 heti szabadság esetén a pénteki nap minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a alapján a szabadság kiadásánál amunkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnéltöbb pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén viszont a hét minden napjamunkanapnak számít, leszámítva a két pihenőnapot, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Titkárnő besorolása

Kérdés: Intézeti munkatársunk titkárnői feladatokat lát el közgazdasági szakközép-iskolai végzettséggel. A besorolása a közalkalmazotti tábla "D" fizetési osztályában van. Munkaköri leírása a szükséges végzettségnek is az előbb említett képzettséget jelöli meg. Munkatársunk saját elhatározásából elvégzett egy tanfolyamot, amelyre az intézet nem kötelezte, nem is finanszírozta. A bizonyítvány alapján OKJ 54343901 azonosító számú "irodavezető" szakképzettséget szerzett. Az igazolás alapján kéri, hogy a "D" fizetési osztályból előresorolása megtörténjen az "E" fizetési osztályba. A munkaköri leírásához képest feladatai nem változtak. Véleményünk szerint az előresorolás nem indokolt, döntésünk helyes vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a "D"és az "E" fizetési osztály elhatárolása merül fel. Vizsgáljuk meg tehát ezt akét fizetési osztályt. A "D" fizetési osztályba sorolásra akkor kerülhet sor,ha a munkakör– középiskolautolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Kézbesítő besorolása

Kérdés: Általános iskolában kézbesítői munkaköri státusban foglalkoztatott közalkalmazott esetében előre lehet-e sorolni "F" fizetési kategóriába azt a dolgozót, akinek az MSZMP Budapesti Bizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosító tagozatán szerzett főiskolai végzettsége van? A dolgozó egyébként az iskola gazdasági irodáján ügyviteli munkát is végez, és a közgazdasági szakközépiskolai végzettsége alapján "D" fizetési kategóriába van sorolva.
Részlet a válaszából: […] Az oktatásiágazatban foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatosan a 138/1992 (X. 8.)Korm. rendelet tartalmaz előírásokat. A rendelet melléklete pedig meghatározza,mely munkakörök alkalmazhatók e területen, és a munkakörök mely fizetésiosztályokba sorolhatók.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Gondnok készenléte

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?
Részlet a válaszából: […] Vizsgáljuk meg elsődlegesen a munkaidő-beosztás kérdését. Amunkaidő beosztását, a napi, heti munkaidőt a munkáltató határozza meg, melyneksorán tekintettel kell lennie a napi, heti pihenőidő biztosítására, azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire.A napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Túlmunka díjazása

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőnek olyan feladatot is el kell látnia akérdésben felvetett esetben, ami vagy munkaidejébe nem fér bele, vagy amunkaköri leírásában foglalt feladatokon mutat túl.Kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy mindig a munkáltatóhatározza meg, hogy egy-egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Megbízási szerződés kötése saját dolgozóval

Kérdés: Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41-44. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya mellett, annak fennállása alatt létesíthet-e és milyen feltételekkel a saját munkáltatójával, illetőleg más munkáltatóval valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Vizsgáztatási díj kifizetése

Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
Részlet a válaszából: […] A vizsgáztatásra irányuló szerződések formájának meghatározása nem adójogi kérdés. A külső vizsgáztatók megbízása többféle módon is történhet. A megbízás alapján történő kifizetések elszámolására vonatkozó szja-szabályok nem változtak az előző évhez képest....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Megbízási szerződés saját dolgozóval munkakörébe tartozó feladatokra

Kérdés: Iskolánk rendszeresen szervez nyilvános koncerteket, koncertsorozatokat, általában a hét végén és szombaton. Kérdésünk, hogy az állományban lévő technikai dolgozót megbízhatjuk-e olyan feladat ellátásával, amely a főmunkaidejében munkaköri feladata?
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése szerint saját dolgozónak megbízási díj, szolgáltatási szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető.A kérdésben megjelölt esetben a dolgozók részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
5
6
7