Szakmai konferenciával kapcsolatos utazási és szállásköltségek megtérítése

Kérdés: Az egyik intézményvezető 2 napos szakmai konferenciára utazott. Az általa leadott kiküldetési rendelvény tartalmazza az utazással kapcsolatos és a szállásköltségét is, mert az ország távolabbi helyén rendezték meg a konferenciát. A szállásról hozott egy számlát, amely az intézmény nevére szól, és az intézmény bankkártyájával fizette ki. Az autópálya-matricát úgyszintén az intézmény bankkártyájával fizette ki. Ezek a tételek is szerepelnek a kiküldetési rendelvényén. Mely tételek szerepelnek helyesen a kiküldetési rendelvényen? Csak azok, amelyeket ki kell a munkavállaló részére fizetni, vagy a kiküldetéssel kapcsolatos összes felmerült költség, még azok is, amelyeket intézményi bankkártyával kifizetett? A szállás és az autópálya-matrica kiegyenlítése megjelenik az intézmény bankkártyához kapcsolt számla kivonatain. Hová kell könyvelni a két bankkártyával kifizetett tételt? Le kell-e számfejteni ezeket a tételeket (szállás, autópálya-matrica) kiküldetésként, ha bankkártyával az intézmény már kifizette? Mely rovatokra kell könyvelni ezeket a tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő helyen történő munkavégzésről. Az ezzel összefüggő költségeket a munkajogi rendelkezések értelmében meg kell téríteni a munkavállaló részére.A költségek elszámolására munkajogi oldalról alapvetően bármilyen formanyomtatvány (így akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Határozott idejű munkaviszony lejárata utáni továbbfoglalkoztatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?
Részlet a válaszából: […] ...hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.Összességében tehát elmondható, hogy ugyan a határozott idejű jogviszony létesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Részmunkaidős közalkalmazottakra vonatkozó szabályok a munkaidő- maximumokkal összefüggésben

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés tekintetében van különbség a teljes és részmunkaidős munkavállalók között a rendkívüli munkavégzés éves maximumát tekintve? Részmunkaidősökre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a napi, heti maximális munkaidő tekintetében, mint a teljes munkaidős munkavállalókra, azaz napi maximum 12 órát, heti szinten pedig maximum 48 órát dolgozhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell lenni arra, hogy ez tovább csökkenhet akkor, ha a munkaviszony év közben kezdődött, illetve ha határozott időre jött létre.A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Heti munkaidő maximumának számítása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A beosztás szerinti heti munkaidőbe be kell számítani egyrészt a hétre elrendelt rendes munkaidőt, másrészt a rendkívüli munkaidő tartamát is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
Részlet a válaszából: […] A dolgozók részére számlázott telefon- és internethasználatot 27%-os áfamértékkel kell számlázni, mert az 5%-os adómérték az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozik, ilyen szolgáltatást pedig intézményük nem nyújt a dolgozóknak. Az internet-hozzáférési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely alatt pedig annak a lakásnak a címét kell érteni, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
Részlet a válaszából: […] ...az Ávr. 63. §-ából, mind az általános államháztartási elvekből levezethető, hogy a magáncélú használatot ki kell számlázni a munkavállalóknak, hiszen költségvetési kiadásról van szó.Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Utazási kedvezménnyel váltott jegy elszámolása munkába járáshoz

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járás munkáltatói támogatását szabályozó kormányrendelet alapján a munkáltató a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Saját gépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Hogyan fizethet ki a munkáltató hivatali célú saját gépjárművel kapcsolatos költségtérítést útnyilvántartás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a saját gépkocsiját hivatali célból használó munkavállaló részére alapvetően kétféle módon fizethet költségtérítést:a) A költségtérítés egyik módja az, amikor az útnyilvántartással alátámasztott, ténylegesen megtett utak figyelembevételével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Ruházati költségtérítésről számla kérése

Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.
Részlet a válaszából: […] A ruházati költségtérítés valóban bérként adózik. Adózási szempontból ezért már nem feltétel a munkáltató nevére kiállított számlával történő elszámolás, azonban ennek szabályzatban történő kikötése nem is tilos a célszerű felhasználás ellenőrzése, betartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
1
30
31
32
121