974 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?

Kérdés: Önkormányzatnál a temetőgondnok munkaviszonyban látja el a feladatait. Mezőgazdasági szakközépiskolában végzett, és még kertésztechnikus képesítéssel rendelkezik. A temetőgondnok munkakörhöz van-e valamilyen előírt szakképesítés? Amennyiben rendelkezik ezen végzettséggel, akkor számára a garantált bérminimum jár?

Kérdés: Nevezett dolgozónk jogviszonyai:
1982. 01. 11. – 1982. 08. 23.; csecsemőotthon (felmondás a dolgozó részéről),
1982. 08. 30. – 1983. 01. 05.; cukorgyár (munka-viszony megszűnt),
1983. 01. 17. – 1991. 02. 28. mgtsz (felmondás a dolgozó részéről),
1991. 03. 11. – 2008. 08. 31.; polgármesteri hivatalon belül élelmezésvezető, képesítés nélküli óvónő, dajka, majd bölcsődei gondozónőként dolgozott.
2008. 09. 01-től szociális alapszolgáltatási központ, ahol társulás keretében mint kisgyermeknevelő dolgozik a helyi bölcsődében. Jelenleg is ezt a munkakört tölti be. 2012-ben megkapott egy elmaradt 25 éves és egy 30 éves jubileumi jutalmat, mivel a jubileumi jutalom idejének megállapításánál az 1982. 02. 06. kezdeti idő lett beszámítva. Jogos volt-e ennek a kifizetése? Ha igen, akkor 2022-ben ki kell fizetni a dolgozónak a 40 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?

Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. – 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. – 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. – 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. – 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?

Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?

Kérdés: Önkormányzati hivatalunk gazdasági vezetője egyúttal az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, megfelelő juttatással. Ebben az esetben van összeférhetetlenség? Ha igen, hol találjuk a vonatkozó előírást?