961 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?

Kérdés: Városunkban működő háziorvosi (felnőtt, gyermek) egészségügyi szolgáltatókkal kell-e az önkormányzatnak szakmai felelősségbiztosítást kötni? Az egészségügyi szolgáltatást végzők számára a praktizálás feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte. Viszont feladatellátási kötelezettsége az önkormányzatnak van, így érvel a biztosító.

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményre (könyvtár) vonatkozik-e a 475/2020. Korm. rendelet, illetve a 39/2020. EMMI rendelet?

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?

Kérdés: Önkormányzatunk közalkalmazotti főállásban foglalkoztatja a művelődési ház "vezetőjét", művelődésszervezőként, könyvtárvezetőként, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik. A 2020. évi XXXII. törvény vonatkozik rá is, vagyis az ő munkaviszonya is átalakul a törvény erejénél fogva?

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója jubileumi jutalom kifizetését kérte. Az erre jogosító időket szeretném pontosítani.
1985. 09. 02. – 1986. 05. 30. megyei állami építőipari vállalat – megszűnés: munkaviszony felmondása;
1986. 10. 01. – 1988. 06. 19. vízgazdálkodási társulás – megszűnés: munkaviszony felmondása;
1988. 06. 20. – 1990. 06. 19. vízügyi igazgatóság – megszűnés: munkaviszony felmondása;
1990. 07. 02. – 1992. 06. 30. postahivatal – megszűnés: munkaviszony felmondása;
1996. október 1-jétől önkormányzatunk közalkalmazottja.
A felsorolt munkaviszonyok közül melyiket kell figyelembe venni a jubileumi jutalomhoz? Mikor jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?