974 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Az alábbi jogviszonyok alapján hány éves jubileumi jutalomra jogosult a dolgozó?
1985. 09. 23. – 1987. 08. 30-ig Sport Kórház (megszűnés módja: áthelyezés),
1987. 08. 31. – 1990. 04. 16-ig Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (megszűnés módja: áthelyezés),
1990. 04. 17. – 1992. 12. 31-ig Pest-Budai Vendéglátó Rt. (megszűnés módja: áthelyezés),
1993. 01. 01. – 1999. 08. 31-ig budapesti kft. (megszűnés módja: munkavállalói felmondás),
1999. 09. 13-tól napjainkig polgármesteri hivatal.

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?

Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?

Kérdés: A szakképzési centrumok jogviszonya 2020. július 1-jétől munkaviszonnyá alakult át, az Szkt. 127. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a jubileumi jutalomról. A közalkalmazotti jogviszony idején, amikor nyugdíjba ment a dolgozó – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint –, ha legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor megilleti a 40 éves jubileumi jutalom. Egyik oktatónk nyugdíjba vonul 2022. 06. 30-ával, a 40 éves jubileumi jutalom részére 2022. 08. 17-ével járna. Jelen esetben ugyanúgy megilleti a 40 éves jubileumi jutalom a nyugdíjba vonulásakor?

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?

Kérdés: A jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámít-e a következő felsorolásból a bölcsődéken és az óvodákon kívül az az időszak, amely alatt a közalkalmazott a Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál dolgozott?
Jogviszonyok:
Bölcsőde: 1980. 07. 01. – 1980. 11. 30-ig
Pénzintézet: 1980. 12. 19. – 1981. 03. 15-ig
Bölcsőde: 1981. 03. 16. – 1984. 12. 26-ig
Megyei Tanács Gyógyszertári Központ: 1984. 12. 27. – 1992. 02. 28-ig
X Gyógyszerkereskedelmi Vállalat: 1992. 03. 01. – 1995. 08. 31-ig
Óvoda: 1997. 09. 01. – 1999. 08. 31-ig
Bölcsőde: 1999. 09. 14. – 2000. 07. 12-ig.
Óvoda: 2000. 09. 01. – 2004. 03. 31-ig
Bölcsőde: 2004. 04. 01. – 2021. 12. 31-ig

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?