580 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?

Kérdés: A szakképzési centrumok jogviszonya 2020. július 1-jétől munkaviszonnyá alakult át, az Szkt. 127. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a jubileumi jutalomról. A közalkalmazotti jogviszony idején, amikor nyugdíjba ment a dolgozó – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint –, ha legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor megilleti a 40 éves jubileumi jutalom. Egyik oktatónk nyugdíjba vonul 2022. 06. 30-ával, a 40 éves jubileumi jutalom részére 2022. 08. 17-ével járna. Jelen esetben ugyanúgy megilleti a 40 éves jubileumi jutalom a nyugdíjba vonulásakor?

Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató intézetnél a foglalkoztatottak egészségügyi szolgálati jogviszonyban vannak kinevezve. A szolgáltatónál a nem egészségügyi szakdolgozók (pl. üzemeltetés) a szabadság megítélése szempontjából viszont a Munka Törvénykönyve alá tartoznak. A nem egészségügyi szakdolgozó (egészségügyben dolgozó) nyugdíjas lesz, és – szakember hiányában – visszafoglalkoztatni szeretnénk, egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A jogszabályoknak megfelelően járunk-e el ebben az esetben, vagy megbízási szerződéssel alkalmazzuk? Ebben az esetben aláírási joggal rendelkezhet-e, vagy a legjobb megoldás, ha vállalkozási szerződés keretében alkalmaznánk?

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?

Kérdés: A közös hivatal köztisztviselője a nők 40 éves nyugdíjazásával 2022. augusztus 1-jétől nyugdíjba kíván menni. A 40 éves jubileumi jutalma csak 2023 októberében lenne esedékes, de akkor már nem lesz nálunk jogviszonyban, viszont kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Jár-e a köztisztviselőnek 2022. július 31-én, az utolsó munkában töltött napon a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése annak ellenére, hogy azt még nem töltötte be?