189 talált cikk a nyugta kifejezésre

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola diákjai neveznek a Zrínyi matematikaversenyre. A jelentkezés feltétele 2500 Ft/fő nevezési díj átutalása, melyet az iskola köteles átutalni. A nevezési díjat a szülőktől beszedjük, ők a szervezőnek közvetlenül nem utalhatnak. A nevezési díjról a szülők felé kell-e kiállítani számlát (40 fő)? Ha igen, milyen áfaszázalék vonatkozik erre az esetre (TAM vagy 27)?

Kérdés: Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, abból kifolyólag, hogy a víziközmű-vagyon bérbeadását áfásan végzi. Az önkormányzat 3 napos rendezvény – zenés fesztivál – megszervezését, lebonyolítását tervezi, melyet a helyi lakosok ingyenesen, a külsős vendégek pedig belépődíj ellenében látogathatnak. Készpénzes értékesítésről nyugtát állítunk majd ki.
1. Az önkormányzat áfaalany, ezért a belépőről kiállított számlán szereplő összeg bruttó, ami az áfát tartalmazza?
2. Ha az önkormányzat ezáltal áfás bevételre tesz szert, akkor a rendezvény megszervezésével járó kiadások áfatartalma levonható lesz? Ha igen, milyen arányban? Milyen viszonyítási alapot kell meghatározni? A belépőjegyekből befolyó bevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét. Vagy csak olyan mértékben vonhatjuk le a kiadások áfatartalmát, amennyi az elért teljes bevétel áfatartalma?

Kérdés: Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Kérdés: Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?

Kérdés: Településünkön év végével megszűnt az egyetlen bankfiók, ahol a lakosok egy része befizette a helyi adókat. Tiltja-e valamelyik jogszabály azt, hogy az egyes adófizetési kötelezettségüket a magánszemélyek a házipénztárba teljesítsék?

Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?