Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások

Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
Részlet a válaszából: […] ...át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét. Ennek alapján a költségvetési szerv saját könyveiben is kimutathatja az önkormányzat tulajdonában álló, de az intézmény által használt épületen végzett beruházásokat.Amennyiben azokat át kell adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármesternek táppénz alatt jár-e költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...polgármester választhat, hogy az általa előlegezett, számlával igazolt költségeinek megtérítését kéri az önkormányzat nevére, címére és adószámára kiállított számlákkal, vagy költségátalányt kér. Bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések

Kérdés: Az önkormányzati alrendszerben szabályozza-e jogszabály a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknél azt, hogy mekkora összeg felett kell három ajánlatot bekérni? Vagy ezt belső szabályzatban elég rögzíteni, hogy például nettó 3 millió forint esetén kell három ajánlatot kérni?
Részlet a válaszából: […] 2021. január 1-én hatályát vesztette a 459/2016. Korm. rendelet. A rendelet korábban előírta, hogy a Kbt. 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők a nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Főállású polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: Főállású polgármester jubileumi jutalmával kapcsolatosan szeretnék állásfoglalást kérni. 1984. 09. 01-jétől iskolában dolgozott 1985. 11. 30-ig, utána 1985. 12. 01-jétől az egészségügyben dolgozott tovább. 2002. november 1-jétől jelenleg is folyamatosan főállású polgármester. Az egészségügyben lévő jogviszonyában illetmény nélküli szabadságon van 2002. november 1-jétől polgármesteri tisztsége betöltéséig. A 25, 30 éves jubileumi jutalmát az egészségügyes közalkalmazotti jogviszonyában megkapta. Mivel a Kjt.-ben 35 éves jubileumi jutalom nincs megállapítva, így azt a közalkalmazotti jogviszonyában nem is kapta meg. Főállású polgármesterként a Kttv. alapján 2019. augusztus 31-én járó 35 éves jubileumi jutalmát 2019-ben az önkormányzatnak ki kellett volna fizetnie? Visszamenőleg ki kell-e fizetni, ha igen, akkor a 2019. augusztus 31-i bérét figyelembe véve?
Részlet a válaszából: […] A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony (kivéve, ha társadalmi megbízatásúból választották főállásúra). A polgármester tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések

Kérdés: 1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
Részlet a válaszából: […] ...Közösség más tagállami adóalanya által nyújtott hirdetési szolgáltatás a nyújtó részéről közösségi szolgáltatásnyújtás, az önkormányzat részéről közösségi szolgáltatásbeszerzés, amihez mindkét félnek rendelkeznie kell közösségi adószámmal. A számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Hirdetési díj elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatunk negyedévente megjelentet egy 24 oldalas újságot, helyieket érintő információkról, jövőt érintő eseményekről. Vannak benne reklámhirdetésnek szánt helyek cégek számára. Milyen COFOG-ra, rovatra kell könyvelni az általunk kiállított számlát, és milyen címszóval, illetve áfásan vagy nem áfásan lehet kiszámláznia az önkormányzatnak? Kell-e ez ügyben testületi döntés?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetési díjról kiállított számlát a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton kell elszámolni. Ha az önkormányzat általános forgalmi adó tekintetében nem alanyi mentes, akkor a számlát 27% általános forgalmi adóval kell kiállítania. A bevételt a 083030 Egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Intézmények közötti eszközátadás

Kérdés: Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nem szerepel, de feltételezzük, hogy az önkormányzat fenntartásába tartozó intézményről van szó. Az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kötelezettségvállalás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 46. §-ának (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség eseténa) a december 31-éig esedékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés: Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján vélelmezzük, hogy a német cég a Héa-irányelv 262–271. cikkei szerinti összesítő nyilatkozatban szerepeltetett ügyletet/ügyleteket és adatokat a társasággal kapcsolatban.A Héa-irányelv 262. cikke határozza meg, hogy mely ügyletekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Bérfejlesztési támogatás

Kérdés: A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazódtak meg önkormányzatunk részéről. A 20%-os béremelést a 2021. novemberi bértömegre számoltuk, így dolgozónk bruttó bére 262 800 forintra emelkedett. Az elszámolás során ezen összeg és a 219 000 forint közötti emelést kell dokumentálnunk, illetve az adott iránymutatás szerint másik COFOG-ra könyvelnünk. Azokban a hónapokban, melyeket a dolgozó ledolgozott vagy szabadságon volt, az elszámolásnak nincs akadálya, problémás, amikor a dolgozónk betegszabadságon, illetve hosszabb idejű táppénzen van. A számfejtett bére adott hónapra így kevesebb, mint az alapot képező 219 000 forintos tavaly novemberi bére.
Hogyan történik az elszámolás ebben az esetben, hogyan bontjuk meg az adott havi számfejtett illetményét a COFOG-ok között (082094, illetve 082091)?
Részlet a válaszából: […] A táppénz idejére nem fizethető bérfejlesztési támogatás, a betegszabadság idejére azonban igen, arányosan a munkáltató által fizetett 70% figyelembevételével. Ha a dolgozó kizárólag táppénzt kapott egész hónapban, akkor nem jár támogatás részére abban a hónapban. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
53
54
55
249