2488 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?

Kérdés: A képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: "A közműrendszerhez csatlakozás, utólagos rákötés önkormányzatnak közműfejlesztési hozzájárulásként fizetendő költségét az alábbiakban határozza meg: ivóvíz... Ft/ingatlan, Szennyvízcsatorna: ... Ft/ingatlan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az utólagos rákötésekkor a közműfejlesztési hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetésére, a szükséges intézkedés megtételére."
Kell-e ezekről a befizetésekről áfás számlát kiállítanunk? Melyik rovatra kell könyvelnünk a be-fizetéseket?

Kérdés: A környezetvédelmi alap felhasználásának jogi kereteit ismerve kérdezem, hogy a beérkezett bírságokat stb. kötelező-e elkülönítve "tárolni" az adott számlán, vagy maga az összeg (cash) átvezethető a költségvetési számlára, megelőzve a folyószámlahitel igénybevételét? Értelemszerűen a könyvelés során a megfelelő előirányzatot terheljük, és a megadott COFOG-okat használjuk. Mindössze a likviditást szeretnénk év közben javítani, megoldani a cash átvezetésével.

Kérdés: Önkormányzatunk a művelődési házban – amely nem külön intézmény – nyári táborokat szervez a helyi általános iskolás korú gyermekeknek. A tábor önköltséges, a gyerekek részvételi díjat fizetnek, amely tartalmazza az étkezés, a programok és a felhasznált anyagok költségét. Lenne olyan tábor is, amelyben kizárólag egy helyi vállalkozás dolgozóinak gyermekei vennének részt, és a cég fizetné a részvételi díjat. (Az önkormányzat áfakörbe tartozik.)
1. A gyermekek/szülők által fizetett részvételi díj áfás-e? Ha igen, 27%-os?
2. Máshogy kell-e eljárni, ha a cég fizeti a részvételi díjat?
3. Amennyiben áfás a részvételi díj, akkor a táborral kapcsolatosan felmerülő kiadások áfája levonásba helyezhető?

Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonában lévő utat vagyonkezelésre az önkormányzatnak kívánja átadni, az önkormányzat pedig átvenni. A kft.-ben semmilyen részesedéssel nem rendelkezik az önkormányzat, magánszemélyek a tulajdonosai. Az önkormányzat átveheti-e vagyonkezelésre a vagyont, és milyen szabályokra kell figyelemmel lenni?

Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 291. számában, az 5181. számú kérdésre adott válasz szerint az olyan, Áht. 1. §-ának 19. pontja szerinti támogatásként nyújtott juttatások esetében, amelyeknél a juttatást nyújtó önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére szóló számla kerül kiállításra, a számla értékének nettó összege a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre megnevezésű rovaton, az áthárított általános forgalmi adó a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton számolandó el. Egy adott, nem bejegyzett civil szervezet (például népdalkör) részére nyújtott támogatás könyveléséhez szükséges-e – az előbbi könyvelési szabályok figyelembevételével – valamennyi, a támogatást juttató önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére, címére és adószámára kiállított számla tételes rögzítése a könyvelési rendszerben, vagy elegendő egy, az egyes számlák áfakategóriái szerinti megbontást tartalmazó "belső" összesítő bizonylat rögzítése, amelyek alapján a nettó összegek és az egyes áfakategóriák szerinti áfaösszegek egy összegben, az egyes számlák kibocsátóinak adatai nélkül kerülnének az ASP Gazdálkodási Szakrendszerében szerepeltetésre?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadási szerződést kötött egy céggel 2017-ben. A szerződés szerint havonta kellett volna számlázni a bérleti díjat a cég felé. Idén, 2021-ben derült ki, hogy adminisztrációs hiba miatt számlázás nem történt. Utólag kiszámlázhatja az önkormányzat a 2017 és 2020 között elmaradt havi bérleti díjakat? A szerződés a mai napig érvényes.

Kérdés: A műemlék épületen végzett restaurálási munkavégzés az Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá esik, vagy egyenes adózás alkalmazandó a következő esetben? A kérdéses szolgáltatás olyan ingatlanon történik, melynek tulajdoni lapján "műemlék" került bejegyzésre, országosan védett műemléki épületről van szó. A munka a 312/2012. Korm. rendelet 17. §-a alapján nem építésiengedély-köteles, de a műemléki besorolás miatt örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység. A Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztálya a bejelentés alapján várhatóan örökségvédelmi engedélyt fog kiállítani a restaurálási munkák elvégzéséhez való hozzájárulásról a 68/2018. Korm. rendelet 63. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontjai alapján. A szerződéses partnerek eltérően ítélik meg, hogy egyenes vagy fordított adózás az alkalmazandó ebben a konkrét esetben, ezért kérjük a szakértői állásfoglalást az ügyben. Áfaalany helyi önkormányzat megrendelőről van szó, így az elvi lehetősége megvan a fordított áfának is.