2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő a „Nők 40”-nel menne nyugdíjba, a 40 év szolgálati idő 2025. május 31-én realizálódik. A 40 éves jubileumi jutalomra 2025. június 15-én lesz jogosult, ezért ezen a napon, de legkésőbb június 30. napjával menne nyugdíjba. A nyugdíjba vonulás előtt 2 hónap felmentési időre jogosult. A felmentési idő beszámít-e a 40 éves jubileumi jutalom idejébe? Ha pl. 2025. május–június hónapokban a felmentését tölti, akkor a 40 éves jubileumi jutalmat megkaphatja-e, vagy nem lesz rá jogosult?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?

Kérdés: Intézményünk támogatja a dolgozói egészséges életmódját, ennek keretében a helyi edzőteremtől „terembérleti szolgáltatást” vásárol, mely keretében az intézményi dolgozók használhatják a konditermet. Az így kifizetett edzőtermi díj úgymond nem korlátozza a használatot és az igénybe vevők számát. Minek minősül ezen juttatás, és milyen adóvonzata van, ha nem áll rendelkezésre kimutatás, hogy ki hány alkalommal vette igénybe a konditermet?

Kérdés: Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. számú mellékletének 2025. január 1-jétől hatályos állapota szerint kell-e adatot szolgáltatni a kézi úton kiállított nyugtáról, amely
1. adómentes szolgáltatásnyújtáshoz, vagy termékértékesítéshez kapcsolódik, nincs benne fizetendő áfa,
2. adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítéshez tartozik, melyben van fizetendő áfa?

Kérdés: A Kult-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról. Az önkormányzatok esetében, amennyiben a fenti törvényben meghatározott alapfeladatokat (könyvtári feladatok, közművelődési feladatok) nem önálló intézményként, hanem az önkormányzat szervezeti egységeként (a bevételeket és kiadásokat a megfelelő COFOG-on elszámolva) látják el, helyes volt-e az önkormányzat helyi könyvtárában dolgozó, segédkönyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott jogviszonyának átalakítása munkaviszonnyá, aki egyébként közművelődési feladatokat is ellát (OKJ 54 34502 közművelődési és közönségkapcsolati szakember képesítéssel is rendelkezik)? Az önkormányzat könyvtára nem nyilvános könyvtárként működik, hanem a megyei könyvtár szolgáltatásának igénybevételével tesz eleget a települési könyvtári ellátási feladatainak.

Kérdés: Községi önkormányzatnál a munkavállalókat határozott idejű munkaszerződéssel, Mt. hatálya alá történő besorolással foglalkoztatják, segédmunkás munkakörben (FEOR 9239). Az érintett munkavállalók korábban közcélú foglalkoztatás keretében dolgoztak az önkormányzatnál. Körükben nagy a fluktuáció, ezért döntött az önkormányzat a munkaszerződéses foglalkoztatás mellett. Helyes-e ez a gyakorlat önkormányzat esetén, szükséges-e közalkalmazotti jogviszony létesítése ezekben az esetekben is?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja fizetővendéglátó tevékenységet folytat. Lakószobának minősül-e a nappali vagy az étkező, ha a helyiségben nincs se ágy, se kinyitható kanapé? Továbbá, ha az ingatlanban több lakószoba van, de a magánszemély csak 1 szobát hasznosít fizetővendéglátó tevékenység céljára, elegendő-e 1 lakószoba után megfizetni a tételes átalányadót?