2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A 203/2019. (VIII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti egyszeri közfoglalkoztatást ösztönző támogatás kapcsán kérdezzük, hogy a támogatás összegéből a közfoglalkoztató érvényesíthetett-e 2019-ben első házasok kedvezményét, családi kedvezményt, illetve személyi kedvezményt olyan esetben, ha a támogatás kifizetésekor a magánszemély már nem állt közfoglalkoztatási jogviszonyban a kifizetővel?

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot kíván benyújtani szennyvízkezelés megoldására csatornahálózat kiépítésére. A pályázatban lehetőség van nettó támogatást kérni. Jelen pillanatban az önkormányzat adószáma egyes, nem tartozik áfakörbe, áfát visszaigényelni nem tud. Az önkormányzat 2020. évi bevételei az alábbiak szerint tevődnek össze: működési célú támogatások államháztartáson belülről, felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, közhatalmi bevételek, működési bevételek, felhalmozási bevételek. Önkormányzatunk a teljes szennyvízcsatornára és a szennyvíztelepre üzembérleti szerződést kötne egy zrt.-vel, így ugyan minimális, de áfás bevételünk keletkezik. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeznénk, azaz a projektre csak nettó támogatást szeretnénk igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat a levonható és visszaigényelhető áfa vonatkozásában!

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló 5 darab belterületi építési telket kínálunk értékesítésre. Az építési telkek iránt magánszemélyek és vállalkozások egyaránt érdeklődnek. Az építési telkeket az önkormányzatnak [Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján] áfásan vagy áfamentesen kell értékesítenie?

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?

Kérdés: A Brexitet követően a Közösség területén kívül letelepedett társaság külföldi ügyfelei adóügyeiben képviselőként eljárhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál?

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?

Kérdés: A 2021. május 14-től hatályos 2021. évi XXXI. törvény kiegészítette a 2015. évi XLII. törvény rendvédelmi alkalmazottak szabadságára vonatkozó 289/P. §-át egy (14) bekezdéssel, amely a következőt rendeli el: "Az a rendvédelmi alkalmazott, aki vezetői pótszabadságra és a (7) és (8) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente három munkanap pótszabadságot is igénybe vehet." A 2021. évre járó szabadságnapok esetében a törvényben meghatározott 3, vagy az időarányos 2 nap pótszabadság jár a feltételnek megfelelő dolgozónak?

Kérdés: Sor kerülhet-e 40 százalékos adó alóli mentesítő szabály alkalmazására, ha a szerződést a kisadózó vállalkozás helyi önkormányzattal kötötte?

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a magánszemély részére egy alapítvány szervez jótékony célú közadakozást?