2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. lapszámában a 4961. kérdésszám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a beiskolázási támogatás akkor is egyéb jövedelemnek minősül és adóköteles, ha azt önkormányzati rendelet állapítja meg mint települési támogatást?

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?

Kérdés: Adott egy társaság, egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, amely Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor, a társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termék-értékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A?társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé. A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a társaság kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott. A?leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított áfa teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Időközben az Európai Unió Bírósága a C-249/17 számú ügyben meghozta ítéletét, amely ügynek a tárgya egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő héa levonása volt. Meglátásunk szerint az ítéletben foglaltak alátámasztják azon álláspontunkat, mely szerint a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető.

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?

Kérdés: A Kttv. 119. §-a alapján: "A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett." Ezt a rendelkezést a törvény alkalmazni rendeli önkormányzati köztisztviselőkre is. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kinevezés módosításánál a diploma kiállításának vagy a diploma munkáltató részére történő bemutatásának időpontja az irányadó? Például a köztisztviselő a diploma megszerzésének időpontjában nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával, diplomáját átvenni nem tudta, majd később megszerezte a nyelvvizsgát, amelyről szóló bizonyítványt leadta a felsőoktatási intézményben, ahol ezt követően kiállították részére az oklevelet, de azt kettő hónappal később adták át neki. A köztisztviselő csak ezt követően tudta bemutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a végzettséget igazoló okiratot.

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Egy harmadik országos székhelyű gazdálkodó Magyarországon kíván adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás vámeljárást (42-es eljáráskóddal) végezni. A vámeljárás keretében az Európai Unión kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamában (Spanyolországban) érvényes adószámmal rendelkező importőr saját vagyon áthelyezését kívánja végrehajtani spanyolországi rendeltetéssel. A harmadik országos gazdálkodó Spanyolországban rendelkezik pénzügyi képviselővel, Magyarországon pedig érvényes meghatalmazással közvetett vámjogi képviselettel, viszont magyarországi adószáma nincsen.
Az Áfa-tv. 95. §-ában foglalt adómentes termékimport végrehajtására az importőr e rendelkezés (4) bekezdése alapján pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ugyanezen típusú eljárás lefolytatására az Áfa-tv. 96. §-a alapján az importőr helyett az ezen eljárásra vonatkozó érvényes írásos meghatalmazással rendelkező közvetett vámjogi képviselő is eljárhat a vonatkozó feltételek fennállása esetén. A közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Az adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás – figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-ában előírt feltételek fennállnak – végrehajtható-e a közvetett vámjogi képviselő által, vagy a 95. § szerinti pénzügyi képviselő megbízása válik szükségessé a vámeljárás lefolytatására?
2. A Brexitre való tekintettel valamely egyéb körülmény is befolyásolhatja-e esetleg az eljárást?