1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: Egy mezőgazdasági gépekkel, terményekkel kereskedő társaság terményszárító berendezéseket adott el vevőjének. Az eladó társaság a gépek adásvételi szerződésének keretében vállalta, hogy a terményszárító összeszerelését, földhöz való rögzítését (ez egy betonalap letételével történik) is elvégzi. A földdel, ingatlannal kapcsolatos munkák ellenértéke a teljes ellenérték 4,52%-át teszi ki. A terményszárító felállításához építési hatósági engedély beszerzése szükséges, de a terményszárítót nem kell mint ingatlant bejegyeztetni a tulajdoni lapra. A terményszárító gép állagsérelem nélkül elválasztható a betonalaptól, rögzítése csak azért szükséges, hogy szilárd lábon álljon a gép. A terményszárító elszállítható és máshol újra üzembe helyezhető, maga az adásvételi szerződés is rögzíti, hogy nemfizetés esetén a terményszárító gépet az eladó jogosult szétszerelni és elvinni. Kell e alkalmazni egy ilyen ügylet során a fordított adózás szabályait?

Kérdés: A kerületi Egyesített Bölcsődék központi konyháján dolgozom, mint élelmezésvezető. Intézményünk öt különálló részlegből áll, én a központi konyha vezetője vagyok, 7 dolgozó tartozik hozzám. 1998. szeptember 1. óta töltöm be ezt a munkakört. 23 éve dolgozom a szakmában, nagyon szeretem, igyekszem mindig továbbképezni magam. Munkaköröm ellátásához az évek folyamán mindig más képzettség kellett. Először csak gimnáziumi érettségi, majd közgazdasági érettségi, később vendéglátó-érettségi. Aztán megjelent külön szakmaként, mint élelmezésvezető, ami OKJ-s képzettség. Végül, miután vezető beosztást látok el, ehhez az élelmezési menedzseri végzettség kellett. Mindezt elvégeztem, van három érettségim és két szakmai oklevelem. Besorolás szempontjából most mégis ugyanott tartok, ahol 23 éve kezdtem. 2002-ben jelentkeztem az élelmezésimenedzser-képzésre, ezt munkahelyem is támogatta, tanulmányi szerződést kötöttünk. 2004 júniusában elsők között végeztem. A tanfolyam szervezői biztosítottak róla, hogy az emelt szintű szakma megszerzése "E" fizetési kategóriába sorolást biztosít. Mikor a munkahelyemen bemutattam a bizonyítványomat, nem soroltak át, mert szerintük a rendeletek ezt nem tették lehetővé. Állásfoglalást kértek, erre számomra kedvező válasz érkezett, miszerint: a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése értelmében, az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezőt a rendelet értelmében "E" kategóriába kell sorolni. A besorolási útmutatóban szerepelt, hogy "E" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi, főiskolai végzettséget nem igénylő munkaköröket, és akik emelt szintű képzésben vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkeznek. Az élelmezési menedzserek rendelkeznek ezzel. Így szeptemberben átsoroltak. Azóta, vagyis öt és fél éve "E" kategóriában voltam. Egy hete azonban közölték velem, hogy visszamenőlegesen, 2010. január 1. hatállyal újra visszasorolnak "D" kategóriába, mert a rendelet módosítása ezt írja elő. (Ugyan a rendelet 2009. január 1. lépett hatályba.) Újra állásfoglalást kértek. A válasz az volt, hogy jogos a visszasorolás, és a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének III. táblázat B/3. pontjára és a 326/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására hivatkoznak. Szerettem volna fellebbezni, de a munkáltatóm nem adta ki az ügyintéző nevét, adatvédelemre hivatkozva. A személyi anyagomban nem nézhettem meg, ki adta az állásfoglalást. Én ebbe nem nyugodtam bele, több jogászt és jogi fórumot is megkerestem, hogy én is állásfoglalást kérjek. Mindenhol egyértelműen azt mondták, hogy nemcsak a táblázatban lévő csillagokat kell figyelembe venni besoroláskor, hanem a jelenleg is hatályban lévő kiegészítést is. "Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez" és a rész alján lévő "Megjegyzés: Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni." Hivatkoztak arra, hogy ez egy megszerzett jog, amit a munkáltató eddig elismert, és ez nem vehető el, a rendelet visszamenőlegesen nem érvényesíthető stb. Arról nem is beszélve, hogy ma már nem is lehet valaki "középvezető" csak felsőfokú képesítéssel és vezetési szervezési ismeretekkel. Az évek folyamán új OKJ-s szakmák jelentek meg, de ezek nem jelennek meg a besorolási táblázatokban, így kétessé teszik a besorolást úgy a munkáltató, mint a dolgozó részére. Sajnos az állásfoglalását mindenki csak szóban vállalja, írásban nem, és pert javasolnak. Mit tegyek, mi a megfelelő besorolás?

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében az általunk megadott paraméterek figyelembevételével felvonó létesítését rendeltük meg irodaépületünkbe. A szolgáltató arra vállalkozott, hogy a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át minden szükséges feladatot elvégez. Ennek megfelelően az engedélyezési és telepítési terveket is elkészíti, legyártja a felvonókat és a tornyokat, beszabályozza a berendezéseket, elintézi a műszaki hatósági átadás során felmerülő feladatokat, lebonyolítja az engedélyezési eljárást. A 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felvonók létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A létesítést követően használatbavételi engedélyre van szükség. Vita támadt mindezen tények ellenére, hogy fordított adózás alá tartozik-e ez az ügylet, melynek eldöntésében kérem segítségüket.

Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.

Kérdés: Mikor lesz jogosult a Ktv. 49/E. § szerinti jubileumi jutalomra két munkatársunk? I. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. A közszolgálati jogviszony kimutatása alapján 1974. 07. 01-től 1998. 04. 03-ig volt munkaviszonyban egy gyógyszert előállító cégnél (megszűnés módja közös megegyezés), ezt követően munkanélküli volt. 2. 2002. 09. 01. napjától 2008. 10. 30-ig 6 év és 2 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt igazolt középiskolában (megszűnés módja felmentés), míg 2008. 10. 31-től a következő munkaviszony kezdetéig ugyancsak munkanélküli volt. 3. Köztisztviselőként 2009. 02. 16-i hatállyal került kinevezésre a polgármesteri hivatalba, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. II. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. Személyi anyagban található dokumentumok alapján 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig postaigazgatóságnál állt munkaviszonyban, ahonnan áthelyezéssel került át az általános iskolába. 2. 1985. 02. 01. napjától 2005. 11. 30-ig általános iskolában közalkalmazott, ahol munkaviszonya felmentéssel szűnt meg. 3. 2005. 12. 01-től 2006. 08. 31-ig egy alapítványi szakközépiskolában dolgozott, ahol határozott idő lejártát követően munkanélküli lett. 4. 2006. 11. 01-től 2009. 10. 31-ig egy középiskolában közalkalmazott volt. 5. Az előző közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel került 2009. 11. 01. napjától a polgármesteri hivatalba, és jelenleg is megszakítás nélkül itt dolgozik.

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?