1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?

Kérdés: A közérdekű adatokról készített másolat kiadása díjának helyes áfakezelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el akkor az önkormányzat, ha a közérdekű adatok kiadásakor áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásként kezeli az ügyletet, és arról számlát ad, nem pedig áfa hatályán kívüli ügyletként, a közhatalmi tevékenységre tekintettel? Helyes-e az, ha az ügyintéző munkabérét, illetőleg annak közterheit tekinti a szolgáltatás ellenértékének?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.

Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?

Kérdés: Egy új középület építése során liftet szereztünk be egy társaságtól. Véleményük szerint, mivel az épület építési hatósági engedélyköteles építkezés során készül el, a lift beszerzése, beszerelése is fordítottan adózik. Jól gondoljuk-e? A kft. szerint egyenesen adózik az ügylet, mivel a lift gyártásával és értékesítésével foglalkozik, szerinte a szerelés mellékszolgáltatás, amelyet az árarány is bizonyít (a lift értéke 80%, a szerelés 20%).

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül: 1974. 09.-1982. 10. közalkalmazott 1982. 10.-1983. 01. szénbányák 1993. 01.-2006. 06. kft. 2006. 07.- jelenleg is köztisztviselő

Kérdés: Az egyetemeknek a felsőoktatásról szóló törvény (2005. évi CXXXIX. tv. 23-26. §) alapján Gazdasági Tanácsot kell létrehozniuk. A Gazdasági Tanács tagjaival megbízási szerződést kell kötniük. A Gazdasági Tanács tagjainak tiszteletdíja az szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül: – a gazdasági társaságok választott tisztségviselőinek tiszteletdíjához hasonlóan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek [Szja-tv. 24. § (1) bek. e) pont], vagy – megbízási szerződésen alapuló kifizetésként (megbízási díjként) önálló tevékenységből származó jövedelemnek?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?