1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önállóan gazdálkodó Általános Művelődési Központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközi konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A hölgyet az ÁMK-igazgatói munkakör betöltésére vette fel intézményünk. A kolléganő végzettségei a következők: – 1979: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár. – 1985: JATE-BTK: pedagógia szakos előadó. – A fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: – Fenti végzettségei alapján a kolléganőt melyik fizetési fokozatba kell besorolni? – Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató, egyben az általános iskola igazgatója is) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? – Milyen illetménykiegészítés, és hány százalékban illeti meg a kolléganőt?

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?

Kérdés: Helyes-e az önkormányzatunknál kialakított gyakorlat, hogy a kötelezettségvállalási okmányokat (pl. vállalkozási szerződéseket, megállapodásokat) a jegyző csak egy eredeti példányon jegyzi ellen (ami a hivatalnál marad), függetlenül attól, hogy hány eredeti példányban készült?

Kérdés: Önkormányzatunknál állandó szakmai vitát vált ki a 93122. Földértékesítés és 93123. Ingatlanok (föld nélkül) és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékesítése főkönyvi számlák megfelelő használata, értelmezése. Kérdésünk, hogy a földértékesítés (93122.) főkönyvi számlán csak a mezőgazdasági hasznosítású földek, szántóföldek értékesítését kell kimutatni, vagy ide kell könyvelni a telekeladás bevételét is? Jelenleg a telekértékesítést a 93123. főkönyvi számlára könyveljük, és nem a 93122-re. Egyes vélemények szerint azonban a telek is föld.

Kérdés: Meglévő irodaházunk átalakítása (belső), akadálymentesítése folyik, EU-s támogatást is nyertünk hozzá. A következő tárgyú szerződésből eredő kötelezettséget beruházáson kell elszámolni vagy dologi előirányzaton? Szerződés tárgya: megfelelő uniós támogatás elnyerése érdekében beadandó pályázat elkészítése, kapcsolódó közbeszerzési eljárás lebonyolítása, szakmai segítség nyújtása, sikeres pályázat esetén a projekt elszámolásában és lezárásában való közreműködés.

Kérdés: Egy önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése alapján különböző beépítetlen ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg. Az önkormányzat 1992-ben megállapodást kötött különböző önkormányzatokkal arról, hogy az ingatlanok közös tulajdonba kerüljenek, azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a változást. A hibát szeretnénk 2008-ban javítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógusok részére kell-e a délutáni (14 óra utáni) munkavégzésért járó műszakpótlékot fizetni, mivel az óvónők felváltva, az egyik héten 7 órára, a másik héten 11 órára (különböző átfedési idővel) járnak dolgozni? Milyen munkaszervezési módszer alkalmazása esetén nem kell fizetni e pótlékot?

Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.