1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Új irodákat építtetünk, amelyeket később tárgyi eszközként akarunk nyilvántartásba venni. Az építtetés fővállalkozó révén történik. Az irodák átvételére szakaszonként kerül sor. Az utolsó, hatodik szakaszt nem vettük át, mert nem volt megfelelő szakmailag a munka, ezért felmondtuk a szerződést. Hogyan kell számlát kapnunk ebben az esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel föld bérbeadása tárgyában. A szerződésben rögzítve van, hogy nem kell a magánszemélynek a bérleti díjat és áfáját megfizetni, mert cserébe a területet folyamatosan kaszálja és rendben tartja. Kell-e a bérleti díjról számlát kibocsátania az önkormányzatnak abban az esetben, ha a magánszemély nem tud adni egy ugyanilyen összegű számlát a terület karbantartásáról?

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?

Kérdés: A közfeladat ellátását a költségvetési intézménytől egy gazdasági társaság részére adják át. A társaság vállalta a közalkalmazottak további foglalkoztatását. Jól gondoljuk-e, hogy azon közalkalmazottakat, akik az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásukhoz nem járultak hozzá, csak végkielégítés illeti meg, és esetükben felmentési időről nem beszélhetünk?

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § szerint a tanulók tankönyvtámogatásának igényléséhez az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. A kedvezmény igénybevételéhez a rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. Ha a tanuló 2006. november 15-ig jogosultságát bejelentette és igazolta, de ez 2007 első félévében megszűnt, a novemberi felmérés eredményeként megkaphatja-e a támogatást? A tanév kezdésekor a tankönyvek átvételét megelőzően a jogosultságok vonatkozásában kell-e ismételt felmérést készítenie, az igazolásokat bekérnie az intézménynek? Ha a tanuló a 2006. november 15-i felméréskor nem volt jogosult a tankönyvtámogatásra, és ezt a jogot csak 2007. szeptember elején (pl. 5-én) – miután megvásárolta a tankönyvet – szerzi meg, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólag igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Ha a tanuló 2006. november 15-én még nem volt jogosult, de pl. 2007 májusában jogosultságot szerzett, és az igazolást csak a tankönyvcsomag megvásárlását követően, szeptember 10-én nyújtotta be az iskolának, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólagos igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Az utólagosan megszerzett jogosultságot mely időpontig kell az intézményeknek figyelembe vennie? A 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (7) bekezdése szerint: "Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvtámogatáshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be –, beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt." A jogszabályi hivatkozásban szereplő "teljesítheti" kifejezés kötelezést vagy választási lehetőséget ír elő az intézmény számára?

Kérdés: A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítéssel kapcsolatban történhet-e úgy a szabályozás, hogy azt adómentes juttatásként (üdülési csekk, ajándékutalvány stb.) adja ki a munkáltató?

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?

Kérdés: Az önkormányzat egy biztosítóval tőkemegtakarítási életbiztosítást kötött. A biztosított a polgármester. Rendkívüli befizetés történt hozamgarancia-portfólióra 3 millió Ft, VIP állampapír-portfólióra 6 millió Ft. A rendkívüli befizetések és a biztosítási szerződés lejáratának időpontja közötti időszak: 5 év. A rendkívüli befizetések kedvezményezettje az önkormányzat. A biztosítási díj 10 472 Ft/hó. A biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat, a biztosítás tartama 5 év. A biztosítás tartamának lejáratakor a biztosító a megtakarítási összeget, a biztosított halála esetén az aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosítás adómentes-e?