1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Tanulmányaim folytatásához lehetőségem van a törvény alapján felnőttképzési szerződést kötni. Kérdésem, hogy a 2004. július 1-jétől módosított Szja-tv.-ben mennyiben változtak meg a felnőttképzési díj után járó kedvezmény érvényesítésének szabályai, illetve feltételei?

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységgel kapcsolatban a fizetés teljesítéséhez az eladó számviteli bizonylatot küldött, amelyet nem bélyegzett le és nem írt alá. A költségvetési szerv az ilyen bizonylatot hitelesnek tekintheti-e?

Kérdés: Egyetemünkön felhasználási szerződés alapján vagyoni jog átruházásának díját fizetjük ki jogutód részére. A könyv szerzője meghalt, és felesége, mint jogutód, kapta meg a kiadás vagyoni jogát. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint?

Kérdés: A Ktv. hatálya alá tartozó dolgozóink tovább tanulnak felsőoktatási intézményben, saját költségükön. A munkáltató szerződést nem kötött velük. Át kell-e sorolni a dolgozót felsőfokú végzettségűnek, ha:- munkaköréhez, illetve az általa ellátott feladathoz nincs szükség a felsőfokú végzettségre, és más munkakörbe nincs mód áthelyezni;- teljesen más szakirányú diplomát szerzett, mint a munkaköre, és szintén nem tudja a munkáltató ennek megfelelő munkakörbe helyezni?

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.

Kérdés: Intézményünk kizárólag adóköteles tevékenységet végez. A működéshez államháztartási támogatást nem kapunk, a 2004. évi beruházáshoz viszont igen. Az általános szabályok szerint adózunk, a támogatás vonatkozásában hogyan alkalmazzuk az arányosítás szabályait?

Kérdés: 1988-89. évben fizetés nélküli szabadságot vettem ki, amikor gyermekem az első osztályt kezdte. Ez az időszak munkaviszonynak számít-e, és a jubileumi jutalomnál figyelembe vehető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzítésre került a dolgozók munkaruha-juttatása. A megvásárolt munkaruháról az iskola nevére szóló számlákat hoznak, és azt fizetjük ki. A kollektív szerződés szerint ezeknek a munkaruháknak kihordási idejük van. A munkaruha-juttatás nem számít adóköteles bevételnek?

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?