1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.

Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?

Kérdés: Okmányirodában a tevékenységi körhöz tartozó, illetékköteles hatósági eljárásokhoz az ügyfelek részére illetékbélyeget szeretnénk értékesíteni. Értékcikk-árusításhoz szükséges engedéllyel rendelkezünk. A postáról nem bizományosi szerződéssel, hanem továbbértékesítési céllal tudjuk a bélyeget megvásárolni. Az értékesítés után jutalékot számlázhatunk. Az okmányirodának éves elszámolási kötelezettséggel szeretnénk pénzt kiadni az illetékbélyeg forgalmazására. Hogyan kell könyvelni a műveleteket? Meg kell-e jelennie minden forgalomnak kiadásként és bevételként (a 7-es és a 9-es számlaosztályban), vagy elég a 39-esben az előleget adni és az év végén elszámolni?

Kérdés: Intézményfenntartó társulások és közös fenntartású intézmények működési hozzájárulásaihoz számlát kell-e kiállítani, vagy megállapodás alapján utalják-e az önkormányzatok a hozzájárulás összegét?

Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?

Kérdés: Pedagógus egyéni vállalkozóként számlát nyújt be az intézményhez. Elegendő-e, ha a számlán SZJ-megjelöléssel oktatási szolgáltatást alkalmaz, és nem részletezi az óradíjat, óraszámot? Szerződés készült az intézmény és a pedagógus között.

Kérdés: 2003-tól a múzeumi tevékenység is áfaköteles lett. Ezzel kapcsolatosan több kérdés vetődik fel. – Egyes napokon, illetve bizonyos kör számára ingyenesen látogatható a múzeum. Befolyásolja-e ez a levonási jogot? Mi a helyes eljárás, ha előre nem ismert, hogy hány fő lesz az adott kiállítás ingyenes látogatója? – Kell-e áfát fizetni a múzeum által elnyert pénzösszegre? – A kiállításokhoz kiállításvezetőt adunk azoknak, akik megvásárolják a belépőjegyet. Kell-e ez után áfát fizetni? – Ingyenesen adunk bizonyos kiadványokat. Áfás ez az átadás? – Tevékenységünk, a tulajdonunkban lévő anyag térítés nélkül kutatható. Keletkeztet-e ez az ingyenes tevékenység áfakötelezettséget, illetve módosítja-e a levonható adót? – 2002. évben ellenértéknek minősülő támogatást kaptunk, amiből 2002. év teljesítési időponttal beszerzéseket teljesítettünk, és a szolgáltatást is 2002-ben végeztük, azonban a számlák kifizetésére csak 2003-ban került sor. Milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Egy tanfolyamon hangzott el, hogy a kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályban kell könyvelni az analitikus feladás alapján. Kérem, hogy gyakorlati példán keresztül szíveskedjenek az 50 ezer forint feletti és az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalás nyilvántartását bemutatni. A 8. lapszámban olvastam, hogy a nyilvántartásra nincs központi szabály, de mégis jó lenne, ha mintát közölnének, valamint gyakorlati példa alapján levezetnék a kötelezettségvállalással kapcsolatos tennivalókat, könyvelési tételeket, mert ez sokunknak gondot okoz.

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?