1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?

Kérdés: Az Áfa-tv. 7. §-a szabályozza a közhatalmi tevékenységek körét. Önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve köztemetőt működtet. A jogszabály értelmében a sírhelynyilvántartó könyv vezetése közhatalmi tevékenységnek minősül. A fenti tevékenységhez kapcsolódóan a sírhelymegváltásért fizetett díj is közhatalmi tevékenységnek minősül-e, ezáltal mentes az áfa alól, vagy az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdése értelmében ingatlan-bérbeadásnak minősül, és választható az áfás számlázás?

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő közhasznú kft., mely áfaalany, új kisteher-autót kényszerül beszerezni. Ehhez nem rendelkezik elegendő forrással. Hogyan tud az önkormányzat forrást biztosítani a kft. részére anélkül, hogy áfát kelljen fizetni utána? Tagi kölcsön is szóba jöhet ez esetben, vagy csak az apport?

Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
– saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
– kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
– az alkalmazásában álló művészek,
– valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Egy kft. generálkivitelezőként hatóságiengedély-köteles tevékenységet fog végezni. A megrendelő költségvetési szerv, nem adhat ki a kft. részére fordított áfás nyilatkozatot a munkára, ezért egyenes adózással kell számláznia a kft.-nek. A kft. egyes munkafolyamatokat tovább fog adni alvállalkozók részére. Ebben az esetben a kft. által megbízandó alvállalkozók a kft. felé a számlát hogyan állíthatják ki? Ugyanúgy a teljes láncolat egyenes adózás alá fog esni, mint a generálkivitelező számlája? Vagy alkalmazható az alvállalkozók esetében a kft. felé a fordított adózás?

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?

Kérdés: A Katv. előírása szerint, ha egy gazdasági társaság egy kataalany partnerével éves szinten eléri a 3 millió forint forgalmat, 40% különadót köteles fizetni. Kivételt jelentenek azok az egészségügyi vállalkozások, melyeket az OEP finanszíroz. Mi a helyzet azon vállalkozásokkal, melyek nem közvetlenül az OEP által finanszírozottak, hanem a kórházakkal állnak kapcsolatban? A kórházakat az OEP finanszírozza, a gazdasági társaság a kórházzal áll kapcsolatban, a kataalany pedig a társasággal. Ebben az esetben mentesül a gazdasági társaság a különadó megfizetése alól?