Önkormányzati személygépjármű

Kérdés:

Önkormányzatunk ajándékba kapott magánszemélytől egy személygépjárművet. Cégautóadó-fizetésre kötelezettek leszünk? Az önkormányzat olyan személyt kérne fel a személygépjármű vezetésére, akinek semmilyen jogviszonya nincs az önkormányzattal szemben (nem alkalmazott, nem tisztségviselő, nem intézményvezető). Milyen formában tudja az önkormányzat a személygépjármű vezetését ezzel a személlyel megoldani?

Részlet a válaszából: […] ...mondja ki, hogy a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművek üzembentartóinak rendelkezniük kell kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel, mely a közlekedés folyamán másoknak okozott károkra nyújt fedezetet. A szabályozás nem tér ki arra, hogy ki vezetheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Falfelület bérbeadása

Kérdés: Sportorvosi vizsgálatokkal és betegellátással foglalkozó egészségügyi intézmény vagyunk. Szeretnénk az intézmény falára, képkeretbe sportszövetségektől sportrendezvényekről tájékoztató plakátokat kitenni, akár reklám céljából is. Az ellenértéket a szövetségek felé kiszámlázzuk. Áfával vagy áfamentesen tegyük meg?
Részlet a válaszából: […] ...falrészlet bérbeadása ingatlan-bérbeadásnak minősül. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében a bérbeadás a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Nonprofit gazdasági társaság

Kérdés: Képviselő-testületi határozat alapján két, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság beleolvadt egy harmadik gazdasági társaságba. Ugyanezzel egyidejűleg az így átalakult gazdasági társaságot átminősítették nonprofittá. Hogyan kell a nonprofittá nyilvánítást könyvelni? A könyvelés időpontját a képviselő-testületi határozathoz vagy a cégbejegyzéshez kell igazítani?
Részlet a válaszából: […] ...El kell dönteniük, hogy milyen nonprofit tevékenységet kívánnak a jövőben folytatni, és ennek megfelelően módosítani kell a társasági szerződést. A módosított társasági szerződést – változásbejegyzési kérelemmel – be kell nyújtani a cégbíróságra, és kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...segítő családtagra,f) a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagjára,g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett ipari termelést, fogyasztási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Cafeteriajuttatás közös foglalkoztatás esetén

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza. A munkavállaló egy munkakörbe tartozó feladatait több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében.A munkaszerződésben ilyenkor kötelezően meg kell állapodni arról is, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] ...mégis megjelenik – mert jogszabályi előírás értelmében ezen adó, kötelező jellegű befizetés beszedésére kötelezett, vagy azt szerződés alapján vállalta –, akkor az ilyen adó, illetve kötelező jellegű befizetés nem képez áfaalapot.Példákkal megvilágítva,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Távhőfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?
Részlet a válaszából: […] ...áfamértéket kell alkalmazni.Az áfa mértékét nem befolyásolja az a körülmény, hogy almérővel, vagy fűtött légköbméterrel, vagy a szerződésben meghatározott más elszámolási mód szerint történik-e a számlázás.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Iskolabusz-működtetés támogatása

Kérdés: Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...alapítvány, hanem az iskolabusz-működtetést mint közérdekű célt. Az önkormányzat közvetítő szerepet tölt be.Célszerű támogatási szerződést kötni, amelyben a támogatott célt és a támogatási összeget feltüntetik.Adóvonzata nem lesz sem az alapítvány, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Dombormű képzőművészeti alkotás elszámolása

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő oktatási intézményünk bronz domborművet csináltatott egy képzőművésszel megbízási szerződés alapján. Ekho szerint adózik, tehát az intézmény mint kifizető vonja le és fizetjük be a járulékot helyette a NAV-hoz. Szocho nem keletkezik. A dombormű képzőművészeti alkotás lesz, tehát az 1-es számlaosztályban meg kell jelenjen. Viszont, mivel nem számlás, hanem megbízási díjat kellett részére számfejteni, ezért a bérfeladásban a személyi juttatások között megjelenik mint megbízási díj. Hogyan kell helyesen könyvelni? Először a személyi juttatások között kell lekönyvelni (55/471), majd vegyes naplón a személyi juttatással szemben vezetni át a beruházások közé (16/55)?
Részlet a válaszából: […] A személyi kiadások között elszámolt költségeket a saját előállítású eszközök elszámolásának szabályai szerint kell figyelembe venni. Elsődlegesen a költségek között el kell számolni, majd az Szt. 51. §-a szerint számított bekerülési értéket mint saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Szolgálati találmányok

Kérdés: Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
6
7
8
181