Éves beszámoló és évközi adatszolgáltatások aláírása

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Építési telek értékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották [Szja-tv. 59. §].Főszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés:

Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval, aki szakmunkástanulók oktatását is végzi. Havonta érvényesít szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, illetve, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor úgynevezett sikerdíjat is érvényesít a szociális hozzájárulási adóból. A vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózik. A tanulók után visszaigényelt összeget vállalkozói bevételnek kell tekinteni?

Részlet a válaszából: […] ...adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlan

Kérdés: Önkormányzati dolgozónknak és férjének van egy közös vagyon körébe tartozó ingatlanjuk. Az ingatlant a felek az életközösségük alatt, több mint 5 éve együtt közösen szerezték, tehát közös tulajdonukat képezi. Ez az ingatlan azonban kizárólag a férj nevére került bejegyzésre, tehát az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint annak a férj az 1/1 arányú kizárólagos tulajdonosa. A felek szándéka, hogy házastársi közös vagyon feltüntetése jogcímén a feleség is bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba ½-ed tulajdoni hányad arányban. A feleség részéről a vagyonszerzés időpontja az Szja-tv. értelmezésében mi lesz? Ha a feleség ½-ed tulajdonjogának bejegyzését követően a felek az ingatlant mostantól számítva 5 éven belül kívánják értékesíteni, felmerülhet-e a feleség részéről szja-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Ingatlanértékesítés utáni adókötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója 2018. március 4-én ingatlant vásárolt. Az építtető elállást jelentett be 2018 októberében, és annak ellenére, hogy a vételár megfizetésre került, az építtető nem adta ki a tulajdon bejegyzéséhez szükséges határozatot. Ezt követően peres eljárásra került sor, melyben az elsőfokú ítélet 2022-ben emelkedett jogerőre. Eszerint a bíróság az ítéletével pótolta a magánszemély tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges tulajdonjog-bejegyzési engedélyt. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése megegyezik az adásvételi szerződés aláírásának dátumával, vagyis 2018. március negyedik napjával. Amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, akkor az ingatlan eladásából származó jövedelem után keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Öröklés esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Részlet a válaszából: […] ...kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán-köznevelésiintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában. Az utóbbi esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Elmaradt beruházás következménye

Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel, mely szerint kedvezményes vételáron eladott építési telket azzal a feltétellel, hogy a cég 4 éven belül a telken beruházást fog megvalósítani. A szerződésben kikötésre került, hogy amennyiben nem teljesíti a beruházási kötelezettségét, úgy a forgalmi érték és a kifizetett vételár közötti támogatott összeget számla ellenében kifizeti az önkormányzatnak. A szerződésben a fizetési határidő úgy került rögzítésre, hogy „Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen szerződés 8.2. pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, és Eladó nem él az elállás jogával, úgy Vevő köteles a kedvezményes vételárat az Eladó részére legkésőbb a jelen szerződés 8.2. pontjában meghatározott határidő leteltét követő 60 napon belül, legfeljebb az ingatlan jelen szerződés 3.4. pontjában meghatározott forgalmi értéke erejéig, az Eladó által kiállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas számla ellenében kiegészíteni.” A szerződés aláírásának dátuma 2021. 08. 23. volt, a beruházás megvalósításának határideje a 8.2. pont alapján az aláírástól számított 4 év. Ilyen esetben mi lesz a számla teljesítési és fizetési határideje? Az áfabefizetési kötelezettségünk melyik naptól él, a számlán szereplő teljesítés dátumát vagy a fizetési határidőt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján a számla kibocsátásának jogi alapja a beruházási határidő (2025. 08. 23.) lejárta után keletkezik, ha a vevő nem teljesített, és az eladó nem élt az elállás jogával. A számla szerinti teljesítés dátuma 2025. 08. 23., a fizetési határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Részlet a válaszából: […] ...kapott információk szerint a feladatellátási szerződés alapvetően meghatározza a felek közötti jogviszony kereteit. A szerződésben rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltató viseli a rezsiköltségeket, amely magában foglalja a közüzemi díjakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Egy munkavállaló két munkaviszonyban

Kérdés: Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozik a munkáltatónál. Szeretnének még egy 4 órás munkaviszonyt is létesíteni egymással egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. Létesíthet-e egy munkáltatóval egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanaz a munkavállaló? Ha igen, akkor hogyan kell ezt szabályosan kezelni (2 munkaszerződés, 2 jelenléti, 2 külön számfejtés, különmegállapodást is írni kell, hogy a két munkakört egyszerre el tudja látni, hogyan kell bejelenteni a NAV felé)?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban a teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra lehet [Mt. 92. § (1) bekezdés]. Ugyanazon felek között még egy munkaszerződés létesítése azt jelenti, hogy a felek megkerülik a törvényi szabályokat; különösen egyértelmű ez, ha ugyanarról a munkakörről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Költségvetési szerv és a gépkocsilízing

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye autót lízingelt. Utána derült ki, hogy költségvetési intézmény nem lízingelhet, mivel a megfelelő főkönyvi szám (K917) a 1254 szektorú intézményhez nem rendelhető. Az autó már megvan, mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályban meghatározott pénzügyi lízing lízingbe vevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege. A jogszabályi előírások alapján tehát nem köthető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
5
6
7
181