839 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatként hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés a településen működő iskolákban, óvodákban, az ezzel kapcsolatos számlázás, térítési díj beszedése. A hatályos jogszabályok alapján van-e az étkezési térítési díj beszedésében közreműködési kötelezettsége, vagy valamilyen felelőssége az intézményvezetőnek?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adókódú, általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett, adott esetben az építési-szerelési munkálatok esetében a fordított adózás alá tartozhat. Úgy tudjuk, változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Hogyan érinti ez a már folyamatban lévő munkákat?

Kérdés: Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Kérdés: A szociális intézmény vezetője jogosult-e egészségügyi kiegészítő pótlékra? A kistérségi tárulás által fenntartott szociális intézmény a szociális alapszolgáltatásokon (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, fogyatékosok nappali ellátása stb.) túlmenően bölcsődei feladatot és szociális szakosított (idősek bentlakásos ellátása) feladatot lát el. Az intézmény vezetője egészségügyi végzettséggel rendelkezik, és a vezetői feladatok mellett vezető ápoló feladatot lát el az idősek bentlakásos intézményében. A vezetőn kívül még egy fő lát el ápolási feladatokat egészségügyi végzettséggel, ő kapja az egészségügyi kiegészítő pótlékot. A bentlakásos intézmény 30 fős, bár a jogszabály nem írja elő az egészségügyi végzettséget, de jelenleg az ellátottak 80%-a demens, és mind a vezető ápoló, mind a további egy fő ápoló foglalkoztatása szükségszerű.

Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Kérdés: Kézműves termékeket előállító, értékesítő egyéni vállalkozó vagyok, elsődlegesen a magyar piacra, belföldre adok el termékeket. Más tagállamban telephelyem nincs, kizárólag Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany vagyok. 2022-ben már világszerte értékesítettem a termékeimet, azonban a nemzetközi forgalom még mindig elhanyagolható mértékű a belföldi értékesítésekhez képest. A Közösségen belüli távértékesítésekre a vonatkozó szabályok szerint – mivel a 10.000 eurós értékhatárt nem léptem át, és nem is jelentettem be eltérést a NAV felé – a belföldi, 27 százalékos áfát számítom fel, és nem választottam az egyablakos rendszer (OSS) szerinti adózást. Ismereteim szerint a kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítés tekintetében új szabály lépett életbe. Milyen változással kell számolni? A 10.000 eurós értékhatárba a belföldi értékesítések is beleszámítanak?

Kérdés: 1. Önkormányzatunk határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben meghatározott időtartamú közszolgálati műsor biztosítása szerepel a helyi tévében, mely alapján a szolgáltató rendszeresen tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzat munkájáról.
A képviselő-testületi üléseket élőben közvetíti, az önkormányzati hirdetéseket, közleményeket ingyenesen közli. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közszolgálati tévéműsor készítése szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a vállalkozó.
2. Önkormányzatunk határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben közösségi médiaszolgáltatás biztosítása szerepel, mely alapján a helyi sajtóorgánum kialakítását, fenntartását, működtetését vállalta. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közösségi médiaszolgáltatás szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a megbízó. A médiaszolgáltató közhasznú kulturális tevékenységét az 1991. évi XX. törvény 121. §-ának a)–b) pontja alapján végzi, melyet az éves beszámolójában és közhasznúsági mellékletében szerepeltet. A Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) adatbázisa alapján a médiaszolgáltató szerepel az adatbázisában, a médiaszolgáltatás jellegénél a kereskedelmi szolgáltatás szerepel. A médiaszolgáltató adószáma alapján az általános forgalmi adót az általános szabályok alapján állapítja meg (az adószámában a 2-es kód szerepel). A médiaszolgáltató az általa kiállított számlákat adómentesen állítja ki, az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján. Helyesen állítja-e ki a számláit? Kell-e vizsgálni a számla befogadójának, hogy az NMHH-nál milyen a médiaszolgáltató besorolása, milyen médiaszolgáltatás (kereskedelmi/közösségi) szerepel az adatbázisban, illetve mit jelentenek ezek a besorolások? Az adatbázisban szereplő kereskedelmi jelleg miatt végezhet-e közszolgálati médiatevékenységet?

Kérdés: Múzeumunk Interreg pályázati támogatási forrás segítségével rekonstrukciós munkálatokat (külső felújítási, belső átalakítási és korszerűsítési munkák) végez az egyik műemlék épületén. A beruházás helyszíne kiemelt régészeti lelőhely. A kivitelezési munkálatok a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, örökségvédelmi osztályának 2021 júniusában kelt, módosított örökségvédelmi engedélye alapján végezhetőek el. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy műemlék épület esetén az örökségvédelmi engedély beletartozik-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési hatósági engedély körébe, és így a fent ismertetett kivitelezési munkálatokra kötött vállalkozói szerződés kapcsán az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózást szükséges-e alkalmazni?

Kérdés: Az önkormányzatunk negyedévente megjelentet egy 24 oldalas újságot, helyieket érintő információkról, jövőt érintő eseményekről. Vannak benne reklámhirdetésnek szánt helyek cégek számára. Milyen COFOG-ra, rovatra kell könyvelni az általunk kiállított számlát, és milyen címszóval, illetve áfásan vagy nem áfásan lehet kiszámláznia az önkormányzatnak? Kell-e ez ügyben testületi döntés?

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?