Ipari park mint létesítmény bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzatunk ipari park létrehozására pályázatot nyert. Az ipari park mint létesítmény bekerülési értékének részét képezi-e a vállalkozótól megrendelt ökológiaiállapot-felmérés?
Részlet a válaszából: […] Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Fedett kerékpártároló az óvodában

Kérdés: Az önkormányzat intézménye (óvoda) által készített fedett kerékpártároló egyéb építménynek számít? Szükséges az önkormányzat részéről hozzájárulás a kerékpártároló készítéséhez? Az intézmény tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepelhet a kerékpártároló úgy, hogy az intézmény épülete az önkormányzat nyilvántartásában szerepel, vagy az intézmény térítés nélküli átadásként vezesse ki a nyilvántartásából?
Részlet a válaszából: […] Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Egyéb tárgyieszköz-értékesítés

Kérdés: Felsőoktatású intézményünkhöz a tavalyi évben befolyt egyéb tárgyieszköz-értékesítés címén egy összeg, melyet az idei évben szeretnénk elszámolni teljesítésként. A tavalyi évben nem kértük meg az előirányzat engedélyezését, viszont a mérleg a kincstár és a fenntartó részéről elfogadásra került. Az idei évben szerettük volna az előirányzat engedélyének megkérését, amelyet nem kaptunk meg. Ebben az esetben elszámolhatjuk-e a B53. teljesítés rovatán ezen összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 35. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek, költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Alaki hibás számla kezelése

Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen – 2020. március óta – 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát – objektív okok miatt – kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. §-ának (1) bekezdése szerint – azonosan az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésével – a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Vásárolt, majd lebontott épület

Kérdés: Önkormányzatunk megvásárolt egy régi iskolaépületet, mely lebontásra került. A helyére park, játszótér épül. A lebontott épület bontási költségét hogyan számoljuk el? Dologi kiadásként könyveljük le, vagy esetleg a parképítés bekerülési értékébe beleszámíthatjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése alapján az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (4) bekezdése szerint a mérlegben a nemzeti vagyon változásai között kell kimutatni a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök 15. § (2)–(3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A-49/B. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Tankerület vagyonkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv a vagyonkezelő. A vagyonkezelt ingatlanon a tulajdonos (önkormányzat) végzett felújítást, amely számviteli elszámolására vonatkozóan a következő kérdéseink vannak:
1. A tulajdonos önkormányzat európai uniós forrásból (TOP) finanszírozta az általunk vagyonkezelt épületen elvégzett felújítást. 2020. június hónapban kaptunk egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt kéri, hogy 2020. 01. 01. napjával aktiváljuk rá az épületre a felújítás összegét, mivel az önkormányzatnak nincs lehetősége erre.
2. Alapesetben mikor és milyen dokumentáció alapján történhet meg szabályosan a felújítás összegének átadás-átvétele az önkormányzat és a tankerület között?
3. A kapcsolódó időbeli elhatárolást az önkormányzat veszi fel a könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...vételt megfelelően alátámasztó dokumentumok a felújítás főkönyvi és analitikus elszámolását alátámasztó bizonylatok, illetve a tárgyi-eszköz-karton. Véleményünk szerint a vagyonkezelési szerződés módosítása is indokolt. Javasoljuk a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] A munkaruházati termékek fogalmát az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 9.2. pontja határozza meg. A felsorolásban szerepel többek között az egyenruha, formaruha és a jogszabály alapján adott ruházat.A munkaruha az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése szerint nem bevétel, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Saját termelésű készlet – homoktövis-ültetvény

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövis-ültetvényt telepített. A termett gyümölcsből egy erre szakosodott céggel velőt készíttettünk, melynek egy részét ingyenesen kiosztottuk a lakosság részére. A készletre vétel és a készletcsökkenés könyvelésében kérnénk segítséget, hogyan kell helyesen rögzíteni az említett eseményeket.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 12. §-ának (8) bekezdése szerint a mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Vagyonkezelésbe adott épületen végrehajtott beruházás

Kérdés: Iskolánk épületének bővítésére az iskola alapítványa pályázati támogatást nyert, amelyből a beruházást megvalósítja. A beruházást ilyen esetben, amikor nem a tulajdonos önkormányzat, és nem is a vagyonkezelő tankerület a beruházó, hogyan számoljuk el a könyveinkben? Az önkormányzatnál megjelenik-e, vagy csak az alapítványnál mint beruházás, majd a tankerületnél az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1)–(3) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével, a vagyonkezelésbe vett, az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
10
11
12
56