249 talált állásfoglalás a tartozás kifejezésre

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?

Kérdés: A közalkalmazott 1970-1973-ig felsőfokú tanulmányait végezte, majd egy vállalatnál volt alkalmazásban 1973-1992-ig. Ekkor jogviszonya kilépett megjegyzéssel szűnt meg. 1992-1998-ig banki alkalmazott volt, 1998-2000-ig egy kft.-ben volt alkalmazott, majd 2000-ben lépett be a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz. A jubileumi jutalom, valamint a felmentési idő szempontjából mennyi idő vehető figyelembe?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56-os számában megjelent 1267-es válaszban a munkabérelőleggel kapcsolatos kérdésem lényegére nem kaptam választ. Nevezetesen arra, hogy mit kell tenni akkor, amikor pl. 200 000 Ft-os illetményelőleget vesz fel dolgozónk 4 havi visszafizetési kötelezettséggel októberben? A felvétel pillanatában adóköteles bevétele lesz a dolgozónak, vagy csak az év végén visszafizetetlen összeg adóköteles, vagy a 7. § (1) bek. c) pont szerint kell bevételnek tekinteni?

Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.

Kérdés: Az OEP-től szerződés alapján kapott, gyógyszerek árához nyújtott, adóalapot képező támogatásoknak van-e áfatartalma, keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatottnál? Mivel a támogatás nem az OEP megrendelésének ellenértéke, nem történik az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés, szolgáltatásnyújtás.

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Egy 1999-ben esedékessé vált adótartozás 2004. december 31-én vagy 2005. január 1-jén törölhető-e jogszerűen, ha az adott ügyben végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak?

Kérdés: Tájékoztatni kell-e az ügyfelet a végrehajtáshoz való jog elévüléséről? A végrehajtáshoz való jog érinti-e a tartozásra vonatkozó alanyi jogot? Elfogadható-e a tartozás önkéntes rendezése, amennyiben az adótartozás végrehajtásához való jog már elévült és az adótartozást törölték, vagy az adóhatóságnak le kell mondania követeléséről az önkéntes teljesítéstől függetlenül?

Kérdés: Egy városi kórház 2005. január 1-jéig bruttó finanszírozási rendszerben működött. Abruttó és a nettó finanszírozás közötti különbözetet az önkormányzat fizette meg a kórház helyett 2004-ben, így belső tartozásállomány keletkezett. A képviselő-testület az összeg megfizetésére fizetési halasztást engedélyezett, melynek alapján az összeg visszafizetésére 2006-tól kerül sor a kórház által az önkormányzat részére. A különbözet könyvelése az aktív és passzív pénzügyi elszámolások közé történt az érintett feleknél. Az elszámolási különbözet, belső tartozásállomány összege meghaladja a 100 millió forintot. Kell-e pályázatot kiírni az önkormányzati biztosi feladatok ellátására?

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?