1569 talált állásfoglalás a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Ha az intézmény reprezentációs kiadást akar elszámolni, illetve üzleti ajándékot nyújt, kell-e valamilyen igazolás, program vagy átvétel a kiadások teljesítéséhez?

Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?

Kérdés: Kábeltelevíziós hálózatot működtető önkormányzat vagyunk. A felénk kiszámlázott műsorok jogdíjait továbbszámlázzuk az üzemeltetőnek. Az egyik műsorszolgáltató cégtől legutóbb cseh számlát kaptunk 19%-os adómértékkel, közösségi adószámmal. Hogyan számlázom tovább? Az áfabevallásban miként kell szerepeltetnem? Kell-e közösségi adószámot kiváltani, ha igen, mi a teendőnk?

Kérdés: Önkormányzat címzett támogatásból megvalósuló közműberuházást folytat, a beruházási költség áfája visszaigényelhető. A számlát év végén ki kellett fizetni, viszont az áfát már csak az idén kaphatjuk vissza. Mivel a beruházásba be nem számítható az áfa, annak összegét a 18231 főkönyvi számlán kell könyvelni. Kellett-e az év végén előirányzatot képezni, ugyanis ezen költséget a költségvetésbe nem terveztük be? Vagy függő kiadásként lehet-e könyvelni az áfa összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Intézményünk üzemanyagkutat üzemeltet a saját (intézményi) gépkocsik és mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez. A Mol megküldi a tankos gázolaj számláját, mi kifizetjük, és az áfát nem igényeljük vissza. A tényleges felhasználás után gépkocsinként és mezőgazdasági gépenként feladás készül. Hogyan történjék a könyvelés, mivel az APEH szerint a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez felhasznált gázolaj áfája visszaigényelhető, de a számlában kifizetett üzemanyag mennyisége csak több részletben kerül felhasználásra. (Áthúzódik más áfabevallási időszakra is.)

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony szempontjából beszámítható-e előző "munkaviszonyként" a betéti társaság beltagjaként, illetve betéti társaság személyesen közreműködő kültagjaként töltött idő? Ha ez utóbbi után 3 év gyes következett, ez az idő figyelembe vehető-e?

Kérdés: Kötelezettségvállalásoknak a "0" számlaosztályban, ill. ehhez kapcsolódóan az 5-ös számlaosztálybeli kiadási előirányzat és kiadási teljesítési számlákon történő könyveléséről kérünk gyakorlati példán keresztül konkrét levezetést, kontírozással együtt, úgy, hogy abból az éves beszámoló ehhez kapcsolódó új űrlapja kitölthető legyen.

Kérdés: Iskolánkban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő 2005. 1. 19-én lesz 60 éves, addigra 29 éves munkaviszonya lesz. Akkor szeretne nyugdíjba menni. Mit kell tennie a dolgozónak? Milyen időponttal és milyen jogcímen szüntethető meg munkaviszonya? Jár-e részére felmentési idő?