1569 talált állásfoglalás a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Kutatási pályázat keretében ajándékkártyákat vásároltunk 3500 Ft/db értékben a felmérő kérdőívek kitöltésében részt vevőknek ösztönző céllal. A kártyák eladásáról áfás számlát nem állított ki a szolgáltató. Hivatkozva a következőkre: „A fizetési értesítő lesz az a számviteli bizonylat, amit a vásárlónak a könyvelésében szerepeltetnie kell. A hatályos jogszabályok szerint az ajándékkártya értékesítéséről nem készíthető áfás számla, ugyanis nem került sor termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra. Ez majd akkor történik, amikor az aktivált ajándékkártya birtokosa az ajándékkártyával vásárol.” A reprezentációs adót áfás számla hiányában kell-e fizetnie a kutatóközpontnak, vagy csekély értékű ajándéknak minősül, és akkor adómentes?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv, egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó alkalmazottja kérheti-e a havi illetményének készpénzben történő kifizetését?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Egy alanyi adómentes közösségi adószámmal rendelkező magyar egyéni vállalkozó bővíti vállalkozását, Romániában kapott új megbízásokat. Az új tevékenysége kerti szökőkutak, illetve kerti halastavak kiépítése, telepítése, valamennyi ezekkel kapcsolatos építési, szerelési munka elvégzése. A megbízó, akivel szerződéses kapcsolatban áll, egy romániai cég, amelynek van közösségi adószáma. A magyar adóalany nem választott az Áfa-tv. 195/A. §-a szerinti határon átnyúló alanyi adómentességet Romániában. Az ezen tevékenységhez Magyarországon beszerzett alapanyagokról, termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlákban áthárított áfát levonásba helyezheti-e a magyar alanyi adómentes vállalkozó? Az alanyi mentes adóalany adólevonási jogára vonatkozóan az Áfa-tv. több helyen is tartalmaz előírásokat, ha jól tudom, a 2025. január 1-jével bevezetett határon átnyúló alanyi adómentesség kapcsán több helyen módosult az Áfa-tv., ennek keretében az alanyi adómentes adóalanyok adólevonási jogára vonatkozó szabályok is változtak, és nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti esetben megilleti-e az adólevonási jog a belföldi alanyi mentes adóalanyt.

Kérdés: Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?

Kérdés: Gyermekétkeztetés térítési díját kétféleképpen fizethették be a szülők: átutalással számla ellenében a megadott bankszámlára, illetve nyugta alapján készpénzben a megadott napon a pénzbeszedési helyen. Kell-e minden esetben (készpénz, illetve utalás) számlát kiállítani, vagy a készpénzes befizetéseknél elég a nyugta adása?

Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).

Kérdés: Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?