1569 talált állásfoglalás a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Települési önkormányzat polgármestere a 2024. évi októberi választáson ismételten polgármester lett. Technikailag a polgármesternek a munkaviszonya megszüntetésre került 2024. szeptember 30. nappal, és új kinevezése készült 2024. október 01. napjával. A korábbi ciklust (2019–2024) érintően a polgármesternek 177 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melynek kifizetése a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg lett volna aktuális. Sajnos a település anyagi helyzete nem tette lehetővé a munkaviszony megszüntetésekor a szabadság pénzbeli megváltását, ezért annak sem számfejtése, sem kifizetése nem történt meg. A képviselő-testület tárgyalta a polgármester szabadságmegváltását, és azt a döntést hozta, hogy amennyiben a település pénzügyi helyzete lehetővé teszi, de legkésőbb 2027. 09. 30-ig kifizeti a szabadságát. Helyes volt ez az eljárásrend? Mivel a szabadság pénzbeli megváltását a jogszabály alapján csak a munkaviszony megszűnésekor lehet eszközölni. Polgármester úr a napokban jelezte, hogy szeretné, ha végre kifizetésre kerülne a szabadság megváltása. Jogszerűen járunk el, ha azt most számfejtjük és kifizetjük részére?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 365. számában a 6464-es, Erasmus plus támogatás elszámolása II. kérdéssel kapcsolatosan szeretnénk megkérdezni, hogy jól értjük-e a választ, hogy sem a pedagógusoknak (akár egyéni, akár csoportos utazás K1113), sem a velük utazó diákoknak (amennyiben csoportos utazásról van szó) a kifizetett támogatást (ösztöndíjat K47) nem kell számfejteni? A devizabankból közvetlenül könyvelhető a támogatás K1113/K47-re?

Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött, amely alapján az önkormányzat 2025. évi költségvetésében iparűzésiadó-bevételt tervezett. 2024. évben még nem volt ezen adónemre vonatkozóan fizetési kötelezettség, így iparűzésiadó-bevétel sem keletkezett. Kérdésem a Magyarország 2025. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV tv. 66. pontjában foglalt helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos. Mi a helyzet azon önkormányzatok esetében, ahol a tárgyévet megelőző évben nem volt iparűzésiadó-bevétel, mert akkor még nem volt hatályos helyi rendelet? Ha a szabályozásban meghatározott számítást vennénk alapul, akkor a teljes bevétel elvonásra kerülne, mivel a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adó összege nulla forint volt. Valószínű, hogy nem az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezen kistelepülésektől a teljes iparűzésiadó-bevételt elvonja. Nem találtunk a fenti esetre vonatkozóan szabályozást. Amennyiben nincs, akkor mit tehet az önkormányzat, hogy a teljes bevétel ne kerüljön elvonásra?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?

Kérdés: Településünkön a köztisztviselői illetményalap 2025. évi mértéke az önkormányzati rendelet szerint 70.000 Ft/hónap. A cafeteriajuttatás mértéke Kttv. 151. § (1) bekezdése szerint: „A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél.” Melyik illetményalap a mérvadó a cafeteria mértékének megállapításakor? A törvény szerinti vagy az önkormányzati rendelet szerinti? És ezt mivel tudjuk alátámasztani?

Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.

Kérdés: Helyi önkormányzat a szociális ellátásokról szóló rendeletében (szociálisan rászorult személyeknek) kamatmentes szociális kölcsön intézményét vezeti be. A kölcsönt a folyósítás évének december 31. napjáig kell visszafizetni. Felmerül-e szja-, szocho-, tb-fizetési kötelezettség a kamatkedvezmény miatt? Hogyan kell könyvelni a szociális kölcsön folyósítását és a beérkező törlesztéseket? Milyen kormányzati funkciót kell alkalmazni ennél a gazdasági eseménynél?

Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?