Találati lista:
521. cikk / 863 Önkormányzati cafeteria
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint a kifizető által ugyanazon magánszemélynek juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet 50 ezer Ft/adóév értékhatárig adómentes. Az önkormányzatnál bekerülhet-e ez választható elemként a cafeteriajuttatások közé, illetve részét képezi-e a magánszemély összevonandó jövedelmének?
522. cikk / 863 Gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetési lehetőségei
Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?
523. cikk / 863 Korábbi kinevezett vezetők illetményével kapcsolatos garanciális szabály
Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban, ha a kinevezés módosítása következtében a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján kell megállapítani? Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor – a 30/C. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az illetmény összegét a megelőző illetmény és a garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell megállapítani. Tehát ha az érintettnek kinevezett vezetőként bruttó 200 E Ft volt az illetménye, a kinevezésmódosítás után (nem vezetői munkakörbe) a garantált illetmény bruttó 120 E Ft lenne, hogyan alakul a bruttó illetmény ebben az esetben?
524. cikk / 863 Elismert követelés
Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?
525. cikk / 863 Könyvviteli szolgáltatás
Kérdés: 2004 óta dolgozom önkormányzatnál mint pénzügyi főelőadó. Közgazdasági érettségim van számvitel szakon, 2010-ben végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot vállalkozási szakon. Nem vagyok gazdasági vezető. A regisztrációs szám igénylése után államháztartási továbbképzésen fogok évente részt venni. Kis önkormányzat vagyunk, minden pénzügy az én feladatom. Van-e lehetőség arra, hogy méltányosságból előbb kérvényezzem a regisztrációs számot, mint az előírt 3 év, hiszen a MÁK akkor fogadja be a beszámolókat, ha regisztrációs számmal van ellátva? Milyen lehetőség van akkor, ha ki kell várnom a 3 évet? 48 éves vagyok.
526. cikk / 863 Vezető illetményének megállapítása 2011. január 1-jétől
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.
527. cikk / 863 Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
528. cikk / 863 Munkahelyi kedvezményes étkeztetés, melegétkezési utalvány
Kérdés: Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?
529. cikk / 863 Étkezési utalványok bevételezése
Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?
530. cikk / 863 Önköltségszámítás szabályozása
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
