14 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] szóló költségek nem téríthetők meg. A kérdéses esetben a polgármester a költségátalányt választotta. A költségátalánnyal szemben a nevére szóló számlával szemben elszámolhat költségeket, ez az adóalapját csökkentené, de nem köteles elszámolni. Ha a költségátalányt teljes egészében leadózza, akkor a költségeiről nem kell semmilyen elszámolást, igazolást adnia.Az önkormányzat nevére szóló telefonszámla után, ha a magán- és hivatali használatot nem mutatják ki, és a magánhasználatot nem számlázzák ki a polgármesternek, akkor cégtelefonadót kell fizetni.Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a céges telefonhasználat magáncélú használata egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az Szja-tv. a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13.)[…]

Részlet a válaszából: […] átlagbérhez képest a 32,2%-os emelést. Mivel januártól már nem illetménytábla, hanem illetménysávok alapján történik az illetmény megállapítása, a munkáltató az átlagos 32,2%-os emelést csak úgy képes biztosítani, ha él a Púétv. által szabályozott sávon belüli differenciált illetménymegállapítás eszközével. Vagyis ez a munkáltatónak nemcsak lehetőséget, hanem kötelezettséget is jelent az illetmények differenciálására nézve, amennyiben a költségvetési támogatást célhoz kötötten fel kívánja használni (amelynek megtörténtét egyébként az államkincstár az idei költségvetési év leteltét követően ellenőrizni is fogja). A differenciálási szempontokat a Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése sorolja fel. Így, ha az óvodában csak az alsó sávhatárral egyenlő illetményeket biztosítottak, azt a munkáltatónak indokolt korrigálnia, megemelnie, és az erre a célra biztosított költségvetési támogatást az idei évben felhasználnia.Megjegyezzük még, hogy ugyan a 662/2023. Korm. rendelet a „tanárbéremelés” kifejezést használja, de a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a „tanárok” fogalmába lényegében minden pedagógust bele kell érteni, így az óvodapedagógusokat is. Az átlagos[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazása mellett dönt. Ebben az esetben ugyanis a harmadik államból importált termék távértékesítésének teljesítési helye a termék rendeltetésének tagállama lesz, függetlenül attól, hogy a terméket mely államban helyezik szabad forgalomba.Az IOSS választása azt eredményezi, hogy a termékimport címén nem keletkezik adófizetési kötelezettség a szabad forgalomba helyezés államában (a termékimport adómentes lesz), az adót harmadik államból importált termék távértékesítése címén abban a tagállamban kell megfizetni, amelybe a terméket a vevőnek kiszállítják, ahol rendelkezésére bocsátják. A termékimport adómentessége feltételhez kötött, csak akkor érvényesül, ha legkésőbb a vámáru-nyilatkozat benyújtásakor az import-távértékesítést teljesítő adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az állami adó- és vámhatósággal közölte az import különös szabályozás (IOSS) alkalmazásához az adóalany részére megállapított érvényes importazonosító számot (IOSS-azonosító számot) [Áfa-tv. 93. § (1) bekezdés o) pont].A harmadik államból importált termékek távértékesítésére és az import egyablakos rendszerre vonatkozó szabályoknak az Európai Unióban 2021. július 1-jével történt bevezetése óta a kérdésében említett probléma az Európai Unió számos tagállamában jelentkezett. Ilyen helyzet áll fenn például, ha a vámkezelést végző postai szolgáltató a vámáru-nyilatkozat benyújtása során nem továbbítja az értékesítő IOSS-azonosítóját. Ekkor a feltétel teljesülése hiányában a termékimport nem lesz adómentes, és így az értékesítőtől terméket beszerző fogyasztót kettős adófizetés terheli. Egyrészt ugyanis az import során ő viseli az importáfa terhét, mivel a vámkezelést végző postai szolgáltató – a magyar szabályozásban az Áfa-tv. XIX/C. fejezet különös szabályait alkalmazva – beszedi tőle azt, illetve ennek hiányában a vámhatóság kiveti az importáfát, másrészt az értékesítő felé az ellenértékkel együtt az értékesítésre jutó áfát is meg kell fizetnie, amelyről az értékesítő IOSS-bevallást nyújt be. Ugyanakkor a kétszeres áfafizetés az Európai Unió valamennyi tagállama áfa- (hozzáadottértékadó)-szabályainak alapját képező, a Héa-irányelv szabályaiba ütközik (kettős adóztatás tilalma).A kérdésben írtak szerint a kereskedő alkalmazza az IOSS-t, és – ennek megfelelően – Ön már a megrendeléskor kifizette az áfát. A posta – vélelmezhetően az IOSS-azonosító hiányára hivatkozással – mivel a termékimport nem élvez ilyen esetben mentességet, a termékimport után fizetendő áfát kívánja beszedni Öntől.A harmadik államból importált termékek távértékesítése kapcsán jelentkező kétszeres áfafizetés problémájával a Héa-irányelv értelmezését és alkalmazását iránymutatásokkal segítő Héa Bizottság is foglalkozott. A Héa Bizottságnak az import-távértékesítés kapcsán jelentkező kettős adóztatás megoldására közzétett iránymutatása [Guidelines Vat Committee Meetings – taxud.c.1(2022)1657365 – 1036 – 2022. február 28.] szerint – amely iránymutatás az Európai Bizottság honlapján elérhető angol, német és francia nyelven (https://taxation-customs.ec.europa.eu/vat-committee_en?etransnolive=1) –, ha az egyetemes postai szolgáltató nem tudja elektronikus úton továbbítani az IOSS-azonosító számot a megfelelő postai formátumban (azaz ITMATT-üzenetben) az uniós postai szolgáltatóknak,[…]

Részlet a válaszából: […] honvédelmi alkalmazotti, szerződéses határvadász vagy hivatásos szolgálati jogviszony – ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is – keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója; valamintb) az egyházi jogi személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben.”Az Ukr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja a munkaviszonyban állók közül csak a közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottakat sorolja fel, az önkormányzati költségvetési intézménynél (kulturális intézménynél) dolgozó munkavállalókat nem. A b) pont pedig csak az egészségügyi, szociális és oktatási, civil szervezet vagy egyház által fenntartott intézményben munkaviszonyban állókat tartalmazza, a kulturális[…]

Részlet a válaszából: […] szolgáltatásról van szó.A nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan-bérbeadásnak minősül. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki, függetlenül attól, hogy a bérbeadásra vonatkozó törvényi definíció (Áfa-tv. 259. § 4. pont) alapján ez utóbbi hasznosítási forma is bérbeadásként kezelendő.Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja rögzíti is ezt a megkülönböztetést, amikor úgy fogalmaz, hogy az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, nem alkalmazható a főszabály szerinti adómentesség, tehát a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében áfaköteles tevékenységnek minősül, amelyet az Áfa-tv. kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá sorol.Az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás elhatárolására az alábbi szempontokat adjuk.Fontos hangsúlyozni, hogy nem attól függ az 5%-os adókulcs alkalmazandósága, tehát az áfafizetési kötelezettség keletkezése, hogy a szállóvendég látogatása turisztikai célú-e, hanem hogy az adóalany által nyújtott szolgáltatás alapvetően turisztikai jellegű-e. Tehát a szálláshely által nyújtott szolgáltatások alapján kell meghatározni azt, hogy turisztikai célú-e vagy nem.Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás esetén általában rövid távú tartózkodásról van szó, amelyhez gyakran kapcsolódnak kiegészítő szolgáltatások, pl. takarítás, ágyneműhasználat, és a rezsiköltségek díját a szállás ellenértéke jellemzően tartalmazza. Ingatlan-bérbeadásnál jellemzően hosszabb távú szálláshely-szolgáltatás valósul meg, amelyhez kiegészítő szolgáltatások általában nem tartoznak, és a rezsiköltségek díja a bérlőt terheli.Amennyiben a szálláshely a 173/2003. Korm. rendelet szerinti nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelynek minősül, akkor a szálláshelynek nem kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központban regisztrálni.Ha a szálláshely nélkülözi az idegenforgalmi jelleget, mint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alapvető kritériumát, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti ingatlan-bérbeadás. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy minden esetet egyedileg kell minősíteni, a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján, ezért az első kérdéshez csak a fenti támpontokat tudjuk adni.2. A turisztikai jellegű szállásadás után a Htv.-ben és a helyi rendeletben[…]

Részlet a válaszából: […] munkaidő-beosztás szabályai alkalmazásával lehet és kell megállapítani. Az Eütev-tv. 13. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is, legalább 15 nappal korábban és legalább egy hónapra előre, írásban kell közölni. A munkaidő-beosztás tartalma:– az egészségügyi dolgozó napi rendes munkaidejének tartama (kezdete és vége),– a heti pihenőnapok (pihenőidők) feltüntetése,– a munkaidő minősítése aszerint, hogy rendes munkaidőről, egészségügyi ügyeletről vagy készenlétről van szó.Ebből a munkaidő-beosztásról szóló, munkáltató által elkészített dokumentumból tudható, hogy mely munkanapok jöhetnek számításba a két nap mentesülés kiadásakor. Jelen esetben olyan részmunkaidőben foglalkoztatott személyről van szó, akinek általánostól eltérő a munkaidő-beosztása, számára hetente egy nap minősül ledolgozandó munkanapnak, két nap minősül heti pihenőnapnak, és a fennmaradó négy nap ún. kiegyenlítő nap vagy szabadnap, olyan munkanap tehát, amelyről a munkáltató a munkaidőt átcsoportosította egy másik időszakra (napra).Azt csak a szabadság kiadásánál szabályozza a törvény, hogy ilyen esetben a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, vagyis e szabály alapján szabadság adható ki nemcsak a munkavégzési kötelezettséggel járó munkanapra, de a kiegyenlítő napra is [Mt. 124. § (2) bekezdés]. Az Mt. 55. §-ának (4) bekezdése csak azt tartalmazza, hogy „az (1) bekezdés j) és l) pontja szerinti esetben a 124. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell”, az (1) bekezdés f) pontja (azaz a hozzátartozó halála miatti mentesülés) esetén azonban ezt nem mondja ki. Innentől kétféle jogértelmezés lehetséges: a normaszöveghez ragaszkodó értelmezés szerint a fentiekre tekintettel tehát a hozzátartozó halála esetén a munkaidő-kedvezményt kifejezetten csak a munkavégzéssel érintett munkanapra kell és lehet kiadni (azaz a kérdésben szereplő[…]

Részlet a válaszából: […] tehát csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. Arra vonatkozó korlátozás nincs, hogy az önkormányzatok milyen körben és terjedelemben végezhetik e tevékenységüket.Fentiek alapján tehát nincs akadálya annak, hogy a szállásszolgáltatáshoz étkeztetést is biztosítson az önkormányzat, az ehhez szükséges nyersanyagokat, étkeztetési szolgáltatást nem kötelező a saját költségvetési szervétől igénybe venni. Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján egy költségvetési szerv tevékenysége akkor minősül alaptevékenységnek, ha azt szakmai alapfeladatként végzi, vagy az alapfeladatai ellátását segíti elő, és haszonszerzési cél nélküli tevékenységként történik annak végzése. A vállalkozási tevékenység haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett, termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.Amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] kedvezményre való jogosultsága az Szja-tv. 29/A. § (3) bekezdésa) pontja szerint vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel, illetve ab) pont szerint, magzatra tekintettel fennáll.A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30. életévét.Az Szja-tv. 104. §-ának (1) bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatban. Az Szja-tv. 29/G. §-a szerinti, 30 év alatti anyák kedvezménye „– a családi kedvezmény megnyílta hónapjától – abban az esetben illeti meg a 30 év alatti anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. Ha azonban a 30 év alatti anya 2023. január 1-jén magzatára tekintettel már jogosult családi kedvezményre, a 29/G. § szerinti kedvezmény 2023. január 1-jétől érvényesíthető azokra a hónapokra is, amelyekben a 30 év alatti anya e magzatára tekintettel családi kedvezményre jogosult”.A[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettségváltozás esetén kerülnek kitöltésre az önellenőrzéses mezők.Ha az önellenőrzés során kötelezettségnövekedés keletkezik, akkor az önellenőrzési pótlék (ELL-45. sor) összege is megállapításra kerül. Ha az önellenőrzési pótlék összege nem haladja meg az 1000 forintot, akkor az ELL-45. sorba nulla forint kerül beírásra.Ha az önellenőrzés során visszaigényelhető adó keletkezik, akkor a „Visszaigényelhető összeg kiutalását vagy átvezetését kérem” kódkocka jelölésével az „Átvezetési és kiutalási kérelem” Terhelendő, illetve a Kiutalandó sorában lévő mezőket is kitölti a program.Ha más adónemre kívánja átvezettetni a visszajáró összeget vagy annak egy részét, akkor azt a Jóváírandó sorban az adónemkód kiválasztásával és az összeg megadásával teheti meg. Kiutalandó összeg esetében meg kell adni a Visszaigénylési adatok mezőcsoportban a kiutaláshoz szükséges adatokat. Az önellenőrzés támogatása funkció használata nélkül, a belépést követően az „Adóbevallás megtekintése”, majd az „Új bevallás korábbi adatokkal” mezőre kell kattintani, ezáltal szerkeszthetővé válik a korábban beadott bevallás. Először a helyes adatokkal kell kitölteni/javítani (pl.: adókedvezmények), majd az önellenőrzési mellékleteket kell hozzárendelni a bevalláshoz az alábbiak szerint:A témakörlistában a „Javítás, helyesbítés, önellenőrzés” témakörre kattintva jelennek meg az önellenőrzés kitöltéséhez szükséges sorok. A „Bevallás jellege (önellenőrzés, helyesbítés)” mezőbe írt „O” betűvel lehet jelezni, hogy a bevallást önellenőrzésként nyújtja be. Ezután az „Önellenőrzési pótlék”, „Adónemenkénti kötelezettségalap-különbözet és kötelezettségváltozás”, illetve szükség esetén (pl.: önkéntes pénztári, NYESZ-R vagy nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozat miatti önellenőrzésekor) „Az önellenőrzés oka, módja” mezőket is ki kell tölteni. A mezőkben kell feltüntetni az adókötelezettség változását (pl.: ELL-1. sor: Személyi jövedelemadó kötelezettség alapjának különbözete,[…]

Részlet a válaszából: […] mosogatószer, mosogatószivacs stb. kiadások. Ugyanakkor ezek nem kerülnek elfogyasztásra, nem jelentenek a magánszemélyek részére juttatást. A vásárlási számlán az étel, ital, kávé, cukor stb. fogyasztható termékeket a K123 rovatra, a nem fogyasztható termékeket pedig a K312. „Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével[…]