Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.A Mötv. lehetővé teszi a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, mely az önkormányzati feladatok között szerepelhet, így az ehhez kapcsolódó utazás költségei hivatali, üzleti útnak minősülhetnek, ha az utazás hivatalosan elrendelt és dokumentált.Testvérvárosi kapcsolatok keretében a polgármester, alpolgármesterek, intézményvezetők is lehetnek a hivatalos delegáció tagjai.A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a kiküldő szervezet tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik a külföldi kiküldetés, célszerű a nem saját munkavállalókkal megbízási szerződést kötni, amelyben meghatározzák az elvégzendő feladatot és az ehhez kapcsolódó díjazást, illetve azt, hogy az utazási költséget a kiküldő szervezet viseli. Az utazás költségei akkor is elszámolhatók hivatali utazás esetén, ha a megbízásért díjazást vagy napidíjat nem kap a kiküldött, csak az utazási költségek megtérítésére kerül sor.Kiküldetés címén elszámolható az utazás, szállás költsége, ha:– Az utazó személyek a kiküldő szervezet képviseletében, annak érdekkörében járnak el (képviselők, tisztségviselők, közalkalmazottak).– Az utazás célja az önkormányzat működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] szolgáltatásnyújtó adóalany. Azoknál az adóknál, illetve kötelező jellegű befizetéseknél, amelyeknél a befizető és a kötelezett személye különválik, de az egyéb adó, kötelező jellegű befizetés összege a teljesítésre kötelezett áfaalanynál mégis megjelenik – mert jogszabályi előírás értelmében ezen adó, kötelező jellegű befizetés beszedésére kötelezett, vagy azt szerződés alapján vállalta –, akkor az ilyen adó, illetve kötelező jellegű befizetés nem képez áfaalapot.Példákkal megvilágítva, a cégautóadó-kötelezettség a gépjármű tulajdonosát terheli. Ha a bérbe adott gépjármű tulajdonosa a bérlőre terheli a cégautóadót, akkor a cégautóadó összegét abban az esetben is a bérleti díj adóalapjába kell számítani, ha külön soron nem is tünteti föl a számlán.Ugyanígy adóalapot képez a pénzügyi lízing esetén a lízingbe adó által továbbterhelt vagyonszerzési illeték. Pénzügyi lízing esetén ugyanis a vagyonszerzés – és így az illetékkötelezettség – nem a lízingbe vevőnél, hanem a lízingbe adónál keletkezik, így amikor a lízingbe adó a vagyonszerzési illetéket továbbszámlázza a lízingbe vevőre, akkor az alapügylet adóalapjába (azaz a lízingtárgyért járó ellenértékbe) bele kell építeni az illeték összegét (mégpedig a lízing tőkerészébe, nem pedig a kamatrészbe).Nem adóalap – hanem áfa nélkül továbbterhelendő, elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeg – a lízingbe adó által a lízingbe vevőtől beszedett regisztrációs adó, feltéve, hogy a gépjármű első forgalomba helyezése a lízingbe vevő nevére történik meg. A regisztrációs adó ugyanis azt a személyt terheli, akinek a nevére az első belföldi forgalomba helyezés megtörtént.Elszámolási kötelezettségként nyilvántartottként nem tartozik bele az ügyvéd által nyújtott szolgáltatás adóalapjába az olyan összeg, amelyet az ügyvéd azért vesz át a megbízójától, hogy azt valamely hatóság felé, a megbízója nevében befizesse, pl. bírósági, cégbírósági eljárási illeték, földhivatali bejegyzési illeték, amely az ügyfelet terheli, de az ügyvéd fizeti be az ügyfele nevében.E jogszabályi rendelkezés alapján nem tartozik az adó alapjába például az idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó által – törvényi felhatalmazás alapján – a szolgáltatást igénybe vevőtől beszedett helyi adó, amellyel a szolgáltatás nyújtójának az önkormányzat felé kell elszámolnia. Az idegenforgalmi adó a szállásszolgáltatást igénybe vevő személyt terheli, de a szállásadó kötelezettsége, hogy beszedje és azt bevallja, befizesse az önkormányzat felé.Összefoglalva, az elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeget az adóalanynak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Bankkártyás fizetés bizonylatolása

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?
Részlet a válaszából: […] – jellegéből adódóan – a fizetéssel egyidejűleg kerül sor a számla kiállítására és a szolgáltatás teljesítésére, ezért a számlán a teljesítés tényének igazolása, az érvényesítés, valamint az utalványozás elvégzése a fizetést megelőzően nem lehetséges.A bankkártyával történő fizetés esetén a pénzforgalom megtörténte készpénzes vásárlásként kezelendő, melyre vonatkozóan az utalványozás és érvényesítés rendjét az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint az 53. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési szervnek belső szabályzatban szükséges rögzítenie. A bankkártya használatára vonatkozó elszámolási, felelősségi szabályokról az Áhsz. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzkezelési szabályzatban is rendelkezni kell.A bankszámla megterhelését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Részlet a válaszából: […] az Mt. szerint foglalkoztatják a korábbi munkakörével azonos feladatra annak érdekében, hogy párhuzamosan a nyugdíját és az illetményét is megkaphassa, a nyugdíjszabály megkerülésének minősülne.Ezen túlmenően, a Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kttv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A 6. § 13. pontja értelmében az minősül köztisztviselőnek, aki a polgármesteri hivatal feladat- és hatáskörében eljáró vezető vagy ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza. Az 1. § (7) bekezdése továbbá kimondja, hogy „a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára”, azaz munkavállaló csak olyan személy lehet, aki nem lát el köztisztviselői feladatokat. A 4. § c) pontja szerint pedig a Kttv. hatálya nem terjed ki a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban foglalkoztatottra, illetve alkalmi munkára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
Részlet a válaszából: […] augusztus 31. közötti időszak tekintetében a nyugdíjhatóság igazolásán „biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás” szerepel. Az ekkor hatályban volt Tb-tv. 10. §-ának (1) bekezdése a következőket tartalmazta: „E törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők”. A 17/1975. MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint továbbá „a társadalombiztosítás kiterjeda) az alkalmi fizikai munkát végző személyre,b) az ösztöndíjas aspiránsra és az ösztöndíjas doktorjelöltre,c) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjára,d) a mezőgazdasági szövetkezet tagjának közös munkában részt vevő családtagjára,e) a kisipari, magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagra,f) a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagjára,g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző részleg vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozójára,h) a javító-nevelő, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személyre.”Tehát a nyugdíjhatóság igazolása arra utal, hogy az érintett ezen időszak alatt nem állt egyik felsorolt, biztosítással járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. Így – kivéve, ha felszólításra az érintett nem tudja az ellenkezőjét okirattal vagy a munkakönyvével igazolni – ez az időszak nem tekinthető köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időnek.Ugyanakkor felhívjuk arra a figyelmet, hogy a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés:

Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?

Részlet a válaszából: […] jogcímét, fennállását vagy összegét. A vitatásnak írásban, megfelelő indokolással kell megtörténnie.A jövőre vonatkozóan javasoljuk részletes, mindenre kiterjedő szerződés kötését, amely részletesen tartalmazza az ingatlan működtetésére vonatkozó költségeket, ideértve pl. a recepció működtetési költségeit és a közös költségek felosztásának módját, ami esetleg vita tárgya lehet a meglévő szerződés szerint.A követelés behajtása érdekében az önkormányzat élhet fizetési felszólítás megküldésével, fizetési meghagyásos eljárással, illetve peres úton történő követeléssel. Az önkormányzat köteles intézkedni a lejárt követelések érvényesítése érdekében.A számviteli törvény szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is [Szt. 29. § (1) bekezdés].Szintén a számviteli törvény szerint értékesítés nettó árbevétele– a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek,– valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele az általános forgalmi adót nem tartalmazza.Az értékesítés nettó árbevételébe tartozik a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott nyugtában, számlában,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Külföldi munkavállalók biztosítása

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Részlet a válaszából: […] bízzanak meg, pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőirodát, de a munkavállaló maga is teljesítheti a járulékfizetést a munkáltató helyett eljárva.Abban az esetben, ha a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán), akkor Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.Ebben az esetben is kötelező vizsgálni, hogy a munkavállaló a saját országában biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor a magyar munkáltatónak ugyanúgy kell eljárnia, mint az előző esetben: azaz a járulékfizetés és minden adminisztratív kötelezettség a biztosítás helye szerinti tagállamban marad.Minden EU-s tagállami munkavállalónál vizsgálni kell, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, még akkor is, ha nem lép be Magyarország területére. Ez azért szükséges, mert a foglalkoztatás ugyan magyar munkáltatóhoz kötött, de az uniós szabályok alapján el kell dönteni, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségek melyik országban keletkeznek, és ezt az A1 igazolás hitelesen igazolja.Az Európai Unió szabályai kizárják a kettős biztosítottságot: egy magánszemély egyidejűleg csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított. Ha valaki párhuzamosan több EU-tagállamban dolgozik, a koordinációs rendelet mindig kijelöli, hogy melyik ország biztosítási jogszabályai lesznek alkalmazandók.Az adóhatóságok között automatikus adatcsere működik (pl. pénzügyi számlák, jövedelmek, béradatok tekintetében) az EU-ban és más országokkal. Ennek lényege, hogy előre meghatározott pénzügyi és adózási adatokat, rendszeres időközönként, automatikusan továbbítanak egymásnak az érintett államok adóhatóságai – külön kérés és előzetes megkeresés nélkül.Az információcsere elsősorban a nemzetközi adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására és a jogszerű adóztatás biztosítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:        

Ingatlanfelújítási kiadások

Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?
Részlet a válaszából: […] beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.Az ingatlan-bérbeadás adóalapjába beleépülnek az ingatlan használatával kapcsolatban felmerülő járulékos költségek – víz, gáz, áram, távhő –, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatban szükségszerűen felmerülnek. Az ingatlan rezsikiadásai az ingatlanhasználat ellenértékének tekintendők, ezért a kérdéses esetben áfa felszámításával számlázandók.Az önkormányzatnak áfaköteles bevétele keletkezik egyrészt a rezsikiadások megtérítéséből, másrészt bérleti díj + rezsiköltségek számlázásából magánpraxis esetén.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany jogosult az előzetes áfa levonására abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Az adólevonási jog nem függ attól, hogy önköltségi áron nyújtják a szolgáltatásukat, pl. az ingatlant használókkal csak a felmerült kiadásokat téríttetik meg, vagy bérleti díjat + rezsikiadást számláznak. Mindkét esetben fennáll az áfaköteles bevételszerző tevékenység.Arányosítást az Áfa-tv. 123. §-a alapján abban az esetben kell alkalmazni, ha az adóalany[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:        

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] számlájára kell befizetni. E bevételeket a közterület-felügyelet havonta köteles az azt létrehozó települési önkormányzat számlájára átutalni.A polgármesteri hivatal, mint az önkormányzati igazgatás szerve, gyakran végzi az adminisztrációt és a pénzügyi elszámolást, de a bevétel jogilag az önkormányzaté, nem a hivatal saját költségvetését gyarapítja.A bírságbevétel az önkormányzat költségvetésének részét képezi, azt a helyi képviselő-testület rendelkezése szerint lehet felhasználni.100%-ban önkormányzati bírságbevételek– Önkormányzati adóhatóság által megállapított bírság, pótlék, végrehajtási költség: Ezek teljes összege az adott települési önkormányzat költségvetését illeti, például gépjárműadóhoz vagy helyi adókhoz kapcsolódóan.– A települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság: Ezek teljes mértékben az illetékes önkormányzatot illetik, kivéve, ha országos hatáskörű szervek vagy veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyben történt a kiszabás.– Közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság: A közterületi szabályszegésekért (pl. engedély nélküli közterület-használat, szabálytalan parkolás, köztisztasági szabálysértések) a közterület-felügyelő által kiszabott bírság 100%-ban önkormányzati bevétel.– Jegyző által a helyszínen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
Részlet a válaszából: […] mentesítés ideje lehet olyan időszak, amikor az adott feladat ellátása nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben a meglévő munkaerővel tudja elláttatni a feladatot. Erre mód van úgy, hogy a munkáltató a többi kollégát utasítja a felmentési idejét töltő közalkalmazott feladata ellátására, akár közöttük megosztva is. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 53. §-a ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a közalkalmazott számára átmenetileg (naptári évenként legfeljebb 44 munkanapra) a kinevezésében foglalt munkakörétől eltérő munkakörben történő munkavégzésre adjon utasítást (ún. átirányítás más munkakörbe). Ez sem ingyenes azonban a munkáltató számára: a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti”. Ennek mértéke konkrétan nincs megállapítva, a munkáltatónak kell mérlegelnie, milyen összegű helyettesítési díj tekinthető az adott eset összes körülményeire tekintettel méltányosnak.A másik lehetőség az, hogy a munkáltató kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe: a Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint erre a munkáltató alaptevékenysége körébe nem tartozó feladatot ellátó munkaerő foglalkoztatása körében általában lehetőség van; az alaptevékenység[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
19