Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

1. cikk / 125 Magánszemély adóügyi illetősége

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Részlet a válaszából: […] – a két állam között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek az illetőségre vonatkozó rendelkezése együttesen határozzák meg. Az egyezmény szabálya döntőbíróként funkcionál, azaz amennyiben mindkét szerződő állam megállapította a saját belső joga szerint az adózó személy belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az egyezmény szabálya szolgál.Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja szerint az Szja-tv. alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni azt a természetes személyt, aki magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).A kérdésben szereplő magánszemély az Szja-tv. alkalmazásában, az Szja-tv. előbbiekben hivatkozott fogalma alapján, belföldi (magyar) illetőségű.Ha Ausztriában, az ottani jogszabályok szerint a lakóhelye, székhelye vagy más hasonló ismérv alapján is belföldi illetőségű a magánszemély, azaz az osztrák adóhatóság kiállította az illetőségigazolást, akkor a tényleges adóügyi illetőségét az egyezmény 4. Cikkének (2) bekezdése alapján kell meghatározni. E szerint az illetőséget az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a tartózkodási hely, az állampolgárság – ebben a sorrendben – határozzák meg. A magánszemély ezek alapján külföldi (osztrák) adóügyi illetőségű.Az egyes jövedelmek tekintetében az adóztatásra jogosult államot, azaz az adókötelezettség helyét az egyezmény jelöli ki.Munkabér tekintetében, ha a magánszemély a munkáját Ausztriában végzi, és a díjazást egy Ausztriában illetőséggel bíró munkáltató teljesíti, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmény 15. Cikke alapján Ausztriában adóztatható.A kamat tekintetében az Egyezmény 11. Cikkének (1) bekezdése szerint „A kamat, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható”. Tehát, ha a kamat Magyarországról származik, akkor azt az illetősége szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet (pl. értékpapírok értékesítése esetén) az egyezmény 13. Cikkének (3) bekezdése szerint az illetőség szerinti állam, azaz Ausztria adóztathatja.Magyarországon a korlátozott adókötelezettségre tekintettel az említett jövedelmek után a magánszemélyt adókötelezettség – bevallási, adófizetési kötelezettség – nem terheli.Az egyezmény 12. Cikke rendelkezik a licencdíjról. E Cikk (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint „(1) A licencdíj, amely az egyik szerződő államból származik és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak a másik államban adóztatható.(2) Az ebben a cikkben használt »licencdíj« kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgókép filmeket és a televíziós filmeket, szerzői jogának, szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák vagy eljárások használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért fizetnek.(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a licencdíj egyik szerződő államban illetőséggel bíró kedvezményezettjének a másik szerződő államban, amelyből a licencdíj származik, telephelye van, és a jogok vagy vagyoni értékek, amelyekért a licencdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez tartoznak. Ebben az esetben a 7. Cikket kell alkalmazni.”Tehát, a Magyarországról származó licencdíj – főszabály szerint – Ausztriában adóztatható. Ugyanakkor, ha a tevékenység, amelyért a licencdíjat fizetik, magyarországi telephelyhez kapcsolódik, akkor a jövedelem Magyarországon adóztatható.Fontos továbbá, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az Szja-tv. 7. számú mellékletében foglaltakat kell figyelembe venni.E mellékletben foglaltak szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. Azonban nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

2. cikk / 125 GYED-ről visszatérő vezető munkatárs

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Részlet a válaszából: […] munkakör változatlanul maradása mellett – feladatellátásra vonatkozó munkáltatói utasításnak, az bármikor visszavonható.A munkába történő visszatéréskor természetesen meg kell vizsgálni a kinevezést, hogy az időmúlásra, az esetleges jogszabályváltozásokra tekintettel a besorolás és az illetmény megfelel-e a hatályos előírásoknak, és ha nem, ezt korrigálni kell. A köztisztviselő fizetési fokozatban történő előrelépésekor, illetményének a Kttv. szerinti megállapításakor szintén nem kell a beleegyezését kikérni a módosításhoz [Kttv. 48. § (2) bekezdés a) pont].A személyi illetmény tekintetében a Kttv. 235. §-ának (1)–(2) bekezdései annyit írnak elő, hogy „a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek személyi illetményt állapíthat meg (a polgármester, a főpolgármester vagy a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával) a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye visszavonható vagy módosítható, ha vezetői munkakörből alacsonyabb vezetői vagy nem vezetői munkakörbe kerül”. A normaszöveg nem egyértelmű: az utolsó előtti mondat úgy is értelmezhető, hogy csak március 1-jétől lehet személyi illetményt megállapítani egyéves határozott időre, de úgy is, hogy a személyi illetmény bármikor megállapítható, csak a március 1. – február 28. (29.) közötti egyéves időszakra vonatkozó összege korlátozott. A magunk részéről, abból kiindulva, hogy a Kttv. 234/A. §-a az alapilletmény eltérítését köztisztviselők esetén is csak egyéves határozott időre teszi lehetővé, az első, szigorúbb értelmezés mellett foglalunk állást.Az alapilletmény eltérítése kapcsán a Kttv. 133. §-a (10) bekezdésének b) pontja és (11) bekezdése kifejezett szabályt is tartalmaz azon esetre vonatkozóan, amikor az tartós távollétről visszatérő személyt érint. Kimondja, hogy év közbeni visszatérés eseténa) ha az érintett a szülési szabadságot vagy a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel és érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezett, a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése alapján, vagyb) ilyen minősítés vagy teljesítményértékelés, illetve korábbi emelt alapilletmény hiányában a köztisztviselő soron kívüli, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján van lehetőség az alapilletmény megemelésére a tárgyév december 31-ig.Noha ez a rendelkezés az alapilletmény emelésére, és nem a személyi illetmény megállapítására vonatkozik, véleményünk szerint helyesen jár el a munkáltató, ha a személyi illetmény tekintetében is ezen korlátozásokhoz tartja magát. Kétség esetén javasoljuk az önkormányzat feletti törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tájékozódni az általuk e vonatkozásban követett értelmezésről.A tartósan távol lévő személy helyére felvett másik köztisztviselővel a Kttv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján lehetett közszolgálati jogviszonyt létesíteni. Eszerint „kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre”. Ez esetben a kinevezésben foglalt feltétel (a távol lévő kolléga visszatérése) bekövetkezésekor a közszolgálati jogviszony külön felmentés nélkül is megszűnik, így a státusz „felszabadul”.[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: jogviszony köztisztviselő munkakör

3. cikk / 125 Revolut megtakarítási számla kamata

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] Cikk 1–2. bekezdései szerint:1. A kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.2. Azonban az ilyen kamat megadóztatható abban a szerződő államban is, amelyben keletkezik, és összhangban ennek az államnak a törvényeivel, de ha a kamat haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Ebből adódóan a magyar adóügyi illetőségű magánszemély Litvániából szerzett kamatjövedelme Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az egyezmény Litvániának is adóztatási jogot biztosít, de csak korlátozott mértékben, mely alapján a Litvániában fizetendő adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint, a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kamatjövedelemnek minősül bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész.A kamatjövedelem után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől (pl. külföldi kifizetőtől) származik, a magánszemély bevallásában (’SZJA) állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig (az adóévet követő év május 20-ig) fizeti meg [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 65. § (2) bekezdés b) pont].Az egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó 23. Cikke 2. bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemrészeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezéseivel összhangban Litvániában adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Litvániában megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Litvániából származó ilyen jövedelemrészekre esik.Ezzel összhangban az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.Tehát, a Litvániában, az egyezménynek megfelelően megfizetett adó beszámítására[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: kamat megtakarítás Revolut

4. cikk / 125 Letétek kezelése

Kérdés:

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: kötelezettségvállalás letét térítésmentes átadás

5. cikk / 125 Devizaszámlán lévő maradványösszeg elszámolása

Kérdés: Devizaszámlánk van, aminek év végén az euróegyenlegét az MNB euródeviza-középárfolyamon átszámítjuk forintra. A különbséget lekönyvelem árfolyam-különbözetnek. Erre a bankszámlára csak az ERASMUS+ pályázat támogatási összegeit kapjuk. Év végén a maradvány forintösszegét is korrigálnom kell a bankszámla forintegyenlegéhez? A maradvány megegyezik a devizaszámla év végi euróösszegével, de nyilván az évközi támogatások összegei más árfolyamon lettek könyvelve, ezért most a maradvány és a bankszámlaegyenleg eltér egymástól.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: árfolyam devizaszámla maradványérték

6. cikk / 125 Innovációs központ megnyitója

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek ünnepélyes megnyitóján szeretnénk fellépőket szerepeltetni és helyi termékek ingyenes kóstolóját biztosítani a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat a fellépő(k) és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlá(ka)t fogja befogadni. A rendezvény ingyenes (nem lesz belépőjegy), és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A rendezvény kapcsán felmerülő fellépőkkel és termékek kóstolásával kapcsolatos költséget egy nonprofit kft. állná abban az esetben, ha az önkormányzat tovább tudná számlázni az említett kiadásait 8230 (Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEÁOR-kóddal.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:
1. A 8230 TEÁOR-kód felvehető az önkormányzat részéről? Ha igen, a MÁK-nál kell kezdeményezni, és automatikusan a NAV-nál is végbemegy a módosítás?
2. Ha a TEÁOR-kódot felvette az önkormányzat, továbbszámlázhatja a fentiek szerinti költségeket?
3. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfás. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: áfa alaptevékenység belépőjegy vállalkozási tevékenység

7. cikk / 125 Munkaügyi perben megítélt összegek adózása

Kérdés: Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: munkaügyi per személyi juttatások

8. cikk / 125 Óraadói oktatói tevékenység

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?

Részlet a válaszából: […] vezetőjének a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a feladatai körébe tartozik. A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján dönthető el, hogy létesülhet-e az intézmény és vezetője között a közalkalmazotti jogviszonyon túl munkavégzésre irányuló további jogviszony a szakirányú oktatásban való részvételre.A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízással nem fér össze, ha a vezető– hozzátartozójával irányítási kapcsolatba kerülne,– a munkáltatójáéval azonos vagy hasonló (jelen esetben szociális) tevékenységet is végző gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag,– a munkáltatójával rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.A Kjt. 42. §-a azt zárja ki, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal a munkaköri feladatai ellátására létesítsen munkavégzésre irányuló további jogviszonyt. Tehát ha jelen esetben az intézményvezetőnek nem csupán a duális képzés szervezése, de az abban oktatóként való részvétele is a munkakörébe tartozna, ez kizárná, hogy erre a feladatra vele további jogviszony létesüljön. Ez a kinevezés, illetőleg a munkaköri leírás alapján dönthető el.A Kjt. 43. §-a alapján pedig az jogellenes, ha a munkaidő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, és a munkáltatói jogkörgyakorló ehhez nem adott előzetes engedélyt. Így, ha az önkormányzat mint a szociális intézmény intézményvezetőjének munkáltatója az oktatási tevékenységre óraadói megbízási szerződés kötését engedélyezi, akkor ennek a Kjt. alapján nincs akadálya.A fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: „kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a (...) maga javára látná el”. Mivel az Ávr. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja azt is tartalmazza, hogy a költségvetési szerv nevében a szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a szerv alkalmazásában álló személy[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Kapcsolódó címkék: megbízásos jogviszony óraadói tevékenység szakképzés

9. cikk / 125 Gyermekétkeztetés térítési díjának beszedése

Kérdés: A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]

Részlet a válaszából: […] törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat„b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,…[az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett] az intézménynek fizeti meg.”A közétkeztetéssel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat az étkezési térítési díj beszedési napjait, időpontjait és helyszíneit, az online fizetéssel kapcsolatos tájékoztatásokat, az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételéhez szükséges tájékoztatókat és nyomtatványokat az étkeztető intézmény teszi közzé, amely a térítési díjakat beszedi.A kormányrendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint a személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat vagy a megállapodás másként nem rendelkezik –a) bölcsődei ellátás és intézményi gyermekétkeztetés esetén a tárgyhónap 10. napjáig,b) a Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet, átmeneti gondozás és utógondozói ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.(2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítésidíj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.Amennyiben a helyi önkormányzat a kormányrendelet[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: fizetési felszólítás gyermekétkeztetés térítési díj

10. cikk / 125 Behajtási díj áfája

Kérdés:

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Részlet a válaszából: […] állami és önkormányzati feladat többek között a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.A Kkt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az út kezelői:b) az a) pontban nem említettbb) helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik;bc) a bb) alpont szerinti helyi közutak, járdák tekintetében a bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.A Kkt. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a közút kezelőjén a helyi közutak tekintetébena) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 33/D–35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ában, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűléstkell érteni.A Kkt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint, és az (5)–(8) bekezdésekben foglaltakra tekintettel eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. A Kkt. 34. §-ának (2) bekezdése szerint a közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki.A 20/1984. KM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint a járművek forgalmára vonatkozó tilalmat vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni. A tilalmak vagy korlátozások a forgalom biztonságának és egységesítésének, az út (műtárgy) műszaki állapotának védelme és környezetvédelmi szempontok érdekében rendelhetők el.Behajtási engedély alatt vélhetően bizonyos forgalomszabályozási jellegű korlátozások alóli felmentést kell érteni, például egy meghatározott össztömeget, méretet, tengelyterhelést meghaladó járművekre vonatkozóan, vagy az ún. védett vagy korlátozott forgalmú övezetben lakóhellyel, parkolóhellyel, telephellyel rendelkező, illetve oda vagy onnan áruszállítást végző személyek járműire vonatkozóan.Az állami adóhatóság ismert gyakorlata szerint az önkormányzat eljárásának és a díjfizetési kötelezettségnek kiindulópontja az ügyfél kérelme, bejelentése, amely alapján az eljáró hatóság dönt a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról.A bejelentési kötelezettség, az engedélyhez kötöttség jellemzően azt a célt szolgálja, hogy az utak többlet-igénybevétele és az ebből eredő potenciálisan fokozott állagromlása megismerhető és nyomon követhető legyen, a közlekedés (különösen a gyalogosközlekedés) biztonsága fokozódjon.Az önkormányzatok a közút közlekedési célú használatának biztosítását közfeladatként látják el, és a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében köthetik annak használatát engedélyhez. Ennek alapja nem a tulajdonosi jogok gyakorlása, hanem a feladat-ellátásra vonatkozó törvényi, azaz közjogi felhatalmazás.A közterületre vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlása kapcsán az 1/2022. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat – többek között – a következőket rögzíti.A helyi önkormányzat tulajdonában álló egyes közterületek a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak, azaz a forgalomképtelen törzsvagyonba. A helyi önkormányzat a törzsvagyona tekintetében nem ugyanolyan tulajdonosi jogok gyakorlója, mint az üzleti vagyonát illetően. A közterület-használati jogviszonyban az önkormányzat nem magántulajdonosi minőségében jelenik meg, hanem mint a köztulajdonnal való rendelkezésre törvényi felhatalmazással bíró jogalany. Az önkormányzat nemcsak szerződő félként vesz részt a jogviszonyban, hanem mint szabályozója is az önmagát érintő jogviszonynak, melyben a helyi közhatalom az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eredeti jogalkotói jogkörében alkot normatív aktust (önkormányzati rendeletet).A közterület mind rendeltetését, mind tulajdonformáját tekintve sajátos tulajdoni tárgy. A közterület sajátossága az, hogy azt rendeltetésszerűen bárki, ellenérték nélkül használhatja. A közterület tehát olyan korlátozott önkormányzati tulajdon, melynek használatát elsősorban a közösség érdekében kell biztosítani. A közterület véges, nem áll korlátlanul rendelkezésre, ezért a – jogszerű, mégis – rendeltetéstől eltérő[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kapcsolódó címkék: áfa behajtás közhatalmi tevékenység