Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

52. Költségvetési Levelek / 2005. október 11.

TARTALOM

1193. kérdés Áfaarányosítás szabályai
A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban olvastam az áfaarányosítás szabályairól. Sajnos számomra még mindig nem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Önálló költségvetési intézményünk étkeztetést végez. 2005. évtől az önkormányzat megbontotta az intézményi finanszírozás előirányzatát: - étkezési támogatásra - céltól független támogatásra Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazhatom-e a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elkülönített tevékenységi arányosítást. Ezenkívül szeretném megtudni, hogy amennyiben az elkülönített tevékenységi arányosítást végeztem, akkor jól vezettem-e le az elkülönített arányosítást? Példa: Étkezési (adóköteles) bevétel:100 Ft Áfa:15 Ft Bérleti díjak (adómentes):20 Ft Adóköteles tevékenység havi finanszírozása (Étkezés) finanszírozása:400 Ft (csak előirányzatból pántlikás): Céltól független támogatás:400 Ft Étkezés (elkülöníthető) beszerzés áfája:60 Ft Arányosításban (nem elkülöníthető beszerzés) levonható áfa:40 Ft Elkülöníthető adóköteles bevétel (étkezés) = 100 Adóköteles bevétel+Adóköteles tevékenység havi finanszírozása 100 + 200 Étkezés elkülöníthető áfája: 60 Ft x 0,333 = 19 980 Ft Nem elkülöníthető beszerzés áfa-visszaigénylésének arányosítása: Adóköteles bevétel = 100 = 40 x 0,192 = 7680 Ft Adómentes bevétel+Adóköteles bevétel+Céltól független támogatás 20+100+400 A ténylegesen visszaigényelhető áfa összege: 19 980 + 7680 = 27 660 Ft Szeretném tudni, hogy jól számolom-e a visszaigényelhető általános forgalmi adót?
1194. kérdés Támogatások áfája
Önkormányzati iskola vagyunk, nincs saját konyhánk, az étkeztetést támogatásból "vásároljuk". Ezt a támogatást nem címzetten kapjuk. 1. Beírható-e az áfabevallás 50. sorába a 15%-os vásárolt élelmezés és annak áfája? (Az élelmezés áfáját elkülönítjük nyilvántartásainkban). 2. Ha nem, és csak az arányosítással levonható áfaalap és áfa szerepel az 53. sorban, akkor a beszedett térítési díjakkal szemben hol van a vásárolt élelmezés számlákban - általunk - kifizetett áfa beszámítva? 3. Az arányosítás képlete megfelel a törvényben meghatározottaknak? AK étk. tér. (nettó) gyermek + felnőtt + AK bevételek (nettó) (terembér) = 0,... (arányszám) AK étk. tér. nettó + AK egyéb bevétel (nettó) + AM bevétel + 3 havi teljes finansz. (bér + dologi) Arányszám x kiadások összes áfája = X forint Az 53. sorba beírandó áfa (levonható áfa) = X forint (ezer forintban)
1195. kérdés Iskola tanműhelyében végzett kiegészítő tevékenység áfája
Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?
1196. kérdés Rokkantnyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazott jubileumi jutalma
2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1197. kérdés Egyetemi hallgató munkaidő- kedvezménye
Az intézményünkben dolgozó fűtő-karbantartó egyetemen tanul, levelező tagozaton. A konzultáció idejére biztosított napokra jár-e neki illetmény, vagy sem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1198. kérdés Jogviszonyban töltött idő megállapítása
Intézetünk takarítónői beosztásban szeretne foglalkoztatni egy leendő alkalmazottat, aki bolti eladói végzettséggel rendelkezik. A fizetési fokozata megállapításánál figyelembe vehető-e a helyi ÁFÉSZ-nél, majd egy vállalkozónál eladóként való foglalkoztatása?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1199. kérdés Jubileumi jutalom
Alapfokú oktatási intézményben előrehozott nyugdíjas, valamint rokkantnyugdíjas esetében is közös megegyezéssel szűnt meg a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Mindkét esetben rendelkeztek 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal, ezért a jogviszony megszüntetésekor kifizetésre került a 40 éves jubileumi jutalom. Utána határozott idejű kinevezéssel továbbfoglalkoztatásra kerültek az intézménynél. Jogosan került-e sor a jubileumi jutalom kifizetésére ezen esetekben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1200. kérdés Önkormányzati képviselőknek juttatott helyi bérlet adózása
Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat - bérletleadás és számla nélkül - pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál - a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, - keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, - az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), - a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1201. kérdés Védőszemüveg költségtérítése
Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1202. kérdés Helyi bérletek juttatásához kapcsolódó adókötelezettség
Intézetünk a helyi utazási bérletek 50%-át téríti meg a dolgozóknak a bérlet leadása ellenében, de sem a dolgozó, sem az intézet nevére számlát nem kérünk. A havibérlet teljes ára 3026 Ft. Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozóknak, választásuk szerint vagy étkezési utalvány formájában, vagy az intézetben étkezők térítési díjának csökkentése formájában. Kérdésünk, hogy ebben a formában az utazási bérlet térítése adómentes juttatás-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1203. kérdés Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája
Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
1204. kérdés Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból
Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek - alkatrészként - 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1205. kérdés Lakóingatlan első értékesítése
Önkormányzatunk az 1991. évi XXXIII. törvény hatálybalépésével a tulajdonába került bérlakások többségét értékesíteni szándékozza. Kérdésünk: ezen lakások értékesítése tárgyi adómentesnek, illetve adókötelesnek minősül?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1206. kérdés Belföldi kiküldetés bizonylatai
Belföldi kiküldetés esetében kell-e mellékelni az igénybe vett közlekedési eszközök (busz, HÉV, villamos) menetjegyeit az elszámoláshoz, s ezeket meddig kell őrizni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére