185. Költségvetési Levelek / 2013. szeptember 17.
TARTALOM

Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?

Intézetünk saját főzőkonyhával rendelkezik. Az élelmezési osztály fő feladata az intézmény betegeinek, alkalmazottainak és egyéb igénybevevőinek étkeztetése a vonatkozó jogszabályok betartásával, táplálkozás-élettani és szakmai ismeretek felhasználásával, az érvényben lévő nyersanyagnorma szerinti felhasználással. A konyhai alkalmazottakat (szakács, konyha­lányok, dietetikusok stb.), illetve a különböző fekvőbetegosztályokon dolgozó nővéreket kötelezhetjük-e napi étkezés igénybevételére, illetve az alkalmazotti teljes összegű ebéd díjának megtérítésére?

Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?

Szabályozhatja-e a jegyző belső szabályzatban úgy, hogy a kötelezettségvállalási okmány hivatalnál maradó iktatott példányát kell kizárólag pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni, a többi eredeti példányt nem?

Ha a kötelezettségvállalás összege nem éri el a 100 ezer Ft-ot, de írásban történik, kötelező-e pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni, vagy az összegre tekintettel nem szükséges? (Pl. írásban megrendeljük egy napilapnál az önkormányzati ingatlan bérbeadásáról szóló hirdetmény közzétételét 58 ezer Ft-ért.)

Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?

1978 és 1979 között 10 hónapot műszaki rajzolóként dolgoztam egy villamos berendezéseket gyártó vállalatnál. Áthelyezéssel kerültem a községi tanácshoz (ma már polgármesteri hivatal), ahol azóta is folyamatos a közszolgálati jogviszonyom. Az előző munkaviszonyom beszámít-e a jubileumi jutalomnál az áthelyezés miatt?

Önkormányzatunk költségvetési okokból több darab 5-10 éve vásárolt ingatlanát is értékesíti. Az ingatlanok egy része az elmúlt évben átalakításon esett át, melynek eredményeként az ingatlanok átminősítésre kerültek. A korábban szállodaként üzemeltetett ingatlant irodává, valamint a korábban az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként bejegyzett ingatlant szintén irodává alakíttattuk át. Az Áfa-tv. 86. §-a j) pontjának első rendeltetésszerű használatbavételre vonatkozó szabálya vonatkozik-e az említett átalakításokra, és ez hogyan befolyásolja (befolyásolja-e egyáltalán) az ingatlaneladások kapcsán az áfafizetési kötelezettségünket?

Intézményünk egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Az alábbi esetek közül melyik minősül reprezentációnak és von maga után adókötelezettséget, mivel 2013-ban a mentesség megszűnt?
1. Új épületrész átadásakor városi, egyházi vezetők, más intézmények vezetői részére rendezett fogadásra vásárolt élelmiszer, vendéglátás.
2. Továbbtanulási értekezletre más oktatási intézmények vezetői részére vásárolt tea, kávé, aprósütemény pár ezer forintos összege.
3. Amennyiben egyházi ünnepen vagy tanévhez kapcsolódó ünnepen egyházi vezető részére egy csokor virágot vásárolunk, az szintén adóköteles? Vagy megoldható, hogy ezt egyéb anyagbeszerzésnek könyveljük?

Egy többcélú intézmény (óvoda, konyha, közösségi ház és könyvtár) irányítását, fenntartását, valamint a szociális étkeztetést biztosító jogi személyiségű társulásnak milyen szakfeladatai lehetnek, amely bejegyzésre kerül a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásába?

Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?

Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
– -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
– -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
– -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
– -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
– -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
– -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
– -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
– -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).

A 2013. évi Költségvetési tv. 10. §-ának (7) bekezdése előírja a központi költségvetési szerveknek, hogy a szociális hozzájárulási adó változásából eredő kiadási megtakarítást be kell fizetni a központi költségvetés javára. Kérdésem, hogy a befizetés teljesítését az 57127. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetési teljesítése főkönyvi számlán, vagy az 57129. Egyéb befizetési kötelezettség teljesítése számlán kell kimutatni?

Önkormányzatunk a tanyagondnok részére üzemanyag-vásárlási előleget fizet ki 30 napon belüli elszámolási kötelezettséggel. A kifizetés mellékleteként a B. 13-134/V.r.sz. számú szigorú számadású nyomtatványt használjuk. Az "igénylő szervezeti egység vezetőjének aláírása" helyen ki ír alá? Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó nem gesztor önkormányzat vagyunk, intézményünk nincs.

Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?