204. Költségvetési Levelek / 2014. november 25.
TARTALOM

2014-ben az új Áhsz. szerint az önkormányzatoknak a közhatalmi bevételeik (helyi adók) utáni egyszerűsített értékelési eljárással elszámolt értékvesztést negyedévente vagy évente egyszer év végén kell elszámolniuk, könyvelniük?

Amennyiben a jegyző rendelkezik pénzügyi végzettséggel és mérlegképes regisztrációval, az önkormányzatnál és az intézményeknél – hivatal kivételével – lehet-e pénzügyi ellenjegyző?

Városi önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. innovációsjárulék-fizetésre kötelezett-e? A kft. és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött meghatározott feladatok ellátására. A szerződés szerint a feladatok finanszírozása a kft. bevételeiből történik, valamint az önkormányzat a mindenkori éves üzleti tervben meghatározott mértékű általános működési támogatást nyújthat. A gazdasági társaság összes foglalkoztatott létszáma 24 fő (50 főnél kevesebb); a 2013. évi árbevétele 52 273 E Ft, a kiadása 60 134 E Ft, adózás előtti eredménye -7861 E Ft. A város lakossága 2014. január 1-jén 10 460 fő. Az önkormányzat 2013. évi zárszámadási rendelete szerint a 2013. évi bevétele 1 643 321 E Ft, kiadása 1 511 619 E Ft. A fenti számadatokkal a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő társaságnak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. év XC. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényi rendelkezések értelmében kell-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni? Városunk népessége közel 10 500 fő.

Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?

Önkormányzatunk segíteni kívánja a helyi civil szerveződéseket, a közösségért munkálkodó magánszemélyeket a tevékenységük ellátásával összefüggésben felmerült költségeik támogatásával. A szerveződések egy része bírósági nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, nem egyesületi vagy alapítványi formában (pl. népdalkör, hímzőkör) működnek. Adható-e önkormányzati támogatás ilyen szerveződéseknek, és ha igen, milyen formában? Milyen feltételekkel támogathatóak a közösség érdekében tevékenykedő, például művészeti tevékenységet kifejtő magánszemélyek?

Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. de­cember 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?

A 2014-es új számviteli törvény szerint egy tárgyi eszköz (pl. laptop) beszerzését hogyan könyveljük? Valóban szükséges mindent előbb befejezetlen beruházásként kezelni, és ezt követően aktiválni, attól függetlenül, hogy azonnal állományba/használatba is kerül? Ha igen, egyformán alkalmazzuk-e a kis és nagy értékű eszközöknél is?

Művészeti intézményünk könyveléssel kapcsolatban szeretne segítséget kérni. A számvitel 2014. évi változása miatt egy gazdasági esemény lekönyvelése komoly probléma számunkra. 2013-ban intézményünk az épületében található művészpresszót bérbe adta egy zrt.-nek. A bérlő átalakította, felújította a helyiséget. Előzőleg létrejött egy bérleti szerződés a felek között, miszerint a bérleti díj 50 000 Ft + áfa. A felújítás összege 4 897 403 Ft + áfa, melyről a zrt. 2013. december 31-én a számlát kiállította. A munkálatok műszaki átadás-átvétele, használatbavétele 2013-ban megtörtént. A szerződés szerint a bérlő 8 évi időtartam alatt bérleti díjat nem fizet, a felújítási költséget "lelakja". A színház a bérleti díjról havonta számlát állít ki, melynél a fizetés módja kompenzáció. A felújítási költség áfáját 2013-ban (IV. n. évben) visszaigényeltük, a tárgyévi bérleti díjat terhelő áfát folyamatosan befizetjük.
A 2013. évi mérlegben a felújítás nettó összege szerepel az alábbi módon:
– hosszú lejáratú szállítói tartozásként 4 285 403 Ft,
– egyéb rövid lejáratú kötelezettségként 612 000 Ft.
2013. december 31-ével az ingatlan értékét megnöveltük a 4 897 403 Ft-tal.
2014-ben a kötelezettségeknek folyamatosan csökkenni kellene az aktuális bérleti díjakkal, viszont beruházási kiadásként már nem kellene megjelennie, hiszen akkor duplán kerülne a felújítás-nyilvántartásba. Mivel 2014-től nem könyvelünk szállítói tartozást, de a mérlegben szerepel nyitóként, kérdésünk az, hogyan tud csökkenni a szállítói tartozás, ha nincs mögötte pénzmozgás? Illetve a kompenzálást a két számla összerendezésével hogyan kell elvégezni, mivel a beruházás nettó értéken van nyilvántartva, a bérleti díjról kiállított számlát bruttó értéken tudjuk csak hozzárendelni. Kérjük szíves segítségüket a konkrét könyvelési tételek részletes leírásával kapcsolatban. Bárhová is fordultunk (Kincstár, önkormányzat stb.), nem tudtak segíteni, miután a gazdasági esemény egyik része 2013-ban, a további részek 2014-től teljesülnek.

Ha a jegyzőnek nincs pénzügyi végzettsége, akkor az általa megbízott, megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő tekinthető-e gazdasági vezetőnek, vagy továbbra is a jegyző a gazdasági vezető, és a megbízott pénzügyi végzettségű dolgozó csak pénzügyi ellenjegyzést végez, illetve mint regisztrált könyvelő aláírja a beszámolót és az információs jelentéseket? Meg kell bíznia a jegyzőnek pénzügyi végzettség hiányában valakit gazdasági vezetőnek, vagy csak pénzügyi ellenjegyzőnek és beszámoló-aláírónak? Abban az esetben, ha van a jegyzőnek pénzügyi végzettsége, végezhet pénzügyi ellenjegyzést az önkormányzatnál és az intézményeknél? A hivatalnál pedig egy megfelelő végzettségűnek kell a pénzügyi ellenjegyzés feladatot ellátni? Az önkormányzati belső kontroll működtetéséért minden esetben a jegyző felel, ha van pénzügyi végzettsége, ha nem?

Amennyiben hivatalunknál egy köztisztviselő 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és nyugdíjba szeretne menni, kötelező-e a munkáltatónak a közszolgálati jogviszonyát megszüntetni? Milyen dokumentumot kell a közszolgálati tisztviselőnek csatolnia a kérelméhez?

Közalkalmazotti besorolásnál figyelembe vehető-e az az idő, amikor a dolgozó egyéni vállalkozó volt?
1974. 07. 15.-1991. 05. 07-ig különböző cégeknél dolgozott;
1991. 02. 19.-1998. 12. 31-ig egyéni vállalkozó;
1999. 01. 01.-1999. 12. 31-ig kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó;
2000. 01. 01.-2000. 12. 31-ig egyéni vállalkozó;
2007. 01. 01.-2007. 12. 31-ig társas vállalkozó (munkaviszony mellett);
2014. 02. 25.-2014. 03. 17-ig munkaviszony.

Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?

A 2014. évi XXXIX. törvény 62-64. §-ai értelmében az Áht. is módosításra került. A 2014. évi XXXIX. törvény 64. §-ának (1) bekezdése értelmében ezentúl az önkormányzatoknak nem szükséges elkészíteniük a következő évre szóló koncepciót? Emellett ugyanitt az Áht. 87. §-át is hatályon kívül helyezték, amiből következik a kérdésem, hogy az önkormányzat féléves és háromnegyed éves helyzetéről sem kell beszámolót készíteni?

A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.

Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, mely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ennek havi összege kiszámlázásra kerül az önkormányzat részére. Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében konyhakerti terményeket termelt, melyet szeretnénk az étkeztetés során felhasználni. Milyen módon lehetséges ez?