264. Költségvetési Levelek / 2018. augusztus 28.

TARTALOM

4773. kérdés Részmunkaidős köztisztviselő idegennyelv-tudási pótléka
Részmunkaidős köztisztviselő nyelvpótlékának mértéke arányos a munkaidővel?
4774. kérdés Polgármester költségtérítése hivatali gépjárműhasználat mellett
A polgármester hivatali gépjárművet használ. Jogosult-e a költségtérítés felvételére a Mötv. 71. §-ában meghatározott mértékben, vagy a költségtérítése csökkenthető?
4775. kérdés Iskolai gazdasági ügyintéző besorolása
Iskola gazdasági szervezetében dolgozó, tervezési és gazdálkodási feladatokat ellátó, érvényesítő gazdasági ügyintézőt, akinek legmagasabb iskolai végzettsége MA bölcsészdiploma, és emellett pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettsége is van, milyen osztályba soroljuk be?
4776. kérdés Táborozók szállásdíjának kifizetése, előadók utazási költségeinek megtérítése
Az intézmény szállásdíjat kíván fizetni a táborozóknak és utazási költséget a részt vevő előadóknak, azonban az előadók nem kérnek előadói díjat. Milyen jogcímen fizethető ki a szállásdíj a táborozóknak és az utazási költség az előadóknak? Kell-e esetleg valamilyen szerződést írni az előadókkal?
4777. kérdés Ballonos víz óvodásoknak, óvodai dolgozóknak, gyermek-védelmi intézményben családok, eltartottak számára
Költségvetési intézmény óvodacsoportjaiban ballonos vizet helyezett el, amiből az óvodában dolgozók és az óvodás gyermekek tudnak térítésmentesen inni. Milyen juttatásnak kell minősíteni, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?
4778. kérdés Érvényesítés
Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)
4779. kérdés Lízingszerződéshez kapcsolódó kötelező vagyonbiztosítás áfarendszerbeli megítélése
Egy hitelintézet lízingszerződés keretében nagyobb értékkel bíró eszközöket - általában gépjárműveket - ad pénzügyi lízingbe ügyfeleinek. Ezen szerződések lízingszerződések, amelyekben az érintett lízingbe vett eszközök kötelező vagyonbiztosítása minden esetben kikötésre kerül. A hitelintézet jelenlegi gyakorlata szerint a lízingbe vevő köti meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizeti a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt igazolja a hitel-intézet mint lízingbe adó felé. A hitelintézet a lízingügyletekkel jelentős kockázatot vállal, amelyet szeretne a jövőben mérsékelni, így élve a lehetőséggel, hogy mint lízingbe adó kösse meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizetve a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt továbbszámlázza a lízingbe vevőnek.
Az ügylet jellemzői az alábbiak:
- a biztosítási szerződés megkötése a hitelintézeten keresztül történik, de külön szerződésbe foglalják a biztosítási szolgáltatás nyújtását, külön meghatározzák a díjazást, a lízingdíjat tartalmazó számlán külön soron számlázzák a biztosítási szolgáltatás ellenértékét (biztosítási díjat), és
- lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, hogy bármely biztosítóval megköthessék a biztosítási szerződést, és
- a szerződésben kikötésre kerül, hogy azon esetben, ha a biztosítási szerződést nem kötik meg, illetve a biztosítási díjat nem fizetik meg az ügyfelek, akkor a lízingszerződések a hitelintézet részéről felmondhatóvá válnak.
A vagyonbiztosítási szerződés a lízingügylethez az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a lízinghez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként a lízingügylet adóalapjába tartozik, és így áfával növelten kell továbbszámlázni az ügyfeleknek, vagy a vagyonbiztosítás a lízingtől elkülönült, önálló szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó adómentes ügyletként mint önállóan nyújtott közvetített szolgáltatást (Áfa-tv. 15. §) kell továbbszámlázni?
4780. kérdés Megszűnő költségvetési szerv
Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
4781. kérdés Láncügylet áfarendszerbeli megítélése import esetén
Egy litván székhelyű társaság, amely elsősorban bútorkészítéshez használatos faipari elemek, padlólapok és egyéb belsőépítészeti eszközök és dekorációs termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, a vállalatcsoport kínai székhelyű vállalkozásától terméket kíván beszerezni, mely terméket azután egy magyar adóalany részére értékesít tovább. A termékek fizikai szállítása ugyanakkor, melyet a kapcsolódó fuvarokmányok is megerősítenek, közvetlenül a kínai eladótól a magyar vevő részére történik. A szállítást a kínai eladó szervezi, az alkalmazott paritás a kínai eladó és a társaság között "DAP EU Határ", míg a társaság és a végső magyar vevő viszonylatában "DAP vevő telephelye". A termékek Litvániában lépnek az Unió területére, ott történik meg az importálásuk, szabadforgalomba helyezésük. A nemzetközi szállítmányozási szabályok és a fuvarozási megállapodás értelmében a kínai eladótól a magyar vevőhöz történő szállítás megszakítás nélküli. Az ismertetett láncügylettel kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az egyes értékesítések teljesítési helyét kizárólag az általános láncügyletszabályok alapján kell-e meghatározni, vagy amennyiben az áru az Európai Unió területén kívülről indul, és a tranzakciók során importálásra is sor kerül, akkor az általános szabályoktól eltérő teljesítési hely rendelkezések alkalmazandóak.
A vázolt tényállással kapcsolatban kérdésem, helyesen gondolom-e, hogy
- amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor, vagyis a láncügylet kiinduló pontjában a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakcióinak teljesítési helyét nemcsak az általános láncügyletszabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-aiban foglalt rendelkezéseknek a figyelembevételével kell megállapítani, hanem az Áfa-tv. 28. §-a is alkalmazandó;
- amennyiben tehát az áruk feladási helye harmadik ország, a fuvarozást az első eladó rendeli meg (szervezi), és az importálásra Litvániában kerül sor egy láncügylet során, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében a társaság (importáló közbenső litván vevő) értékesítésének teljesítési helye nem belföld, hanem az import tagállama, vagyis Litvánia. A hivatkozott szabályok összhangban vannak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) vonatkozó rendelkezéseivel;
- következésképpen és figyelembe véve, hogy a fuvarozást a kínai eladó szervezi, a társaságnak nem keletkezik áfaregisztrációs kötelezettsége belföldön a láncügylettel kapcsolatban, és ilyen módon nem kell belföldi, áfaköteles értékesítést végrehajtania a magyar vevő felé a vázolt ügylet kapcsán.
4782. kérdés Bekerülési érték
Korábbi válaszokból úgy értelmeztem, hogy az a díj, amit a Közbeszerzési Értesítőben való közlésért fizetünk mint közbeszerzési díjat, az nem része a bekerülési értéknek. Az lenne a kérdésem, hogy a közbeszerzési eljárás teljes lebonyolításért vállalkozói szerződés alapján kifizetett díj (esetenként több százezer forint) része-e a bekerülési értéknek?
4783. kérdés Múzeumi ajándékbolt nyugtaadása
Önkormányzatunk múzeumaiban - a helyi értékek népszerűsítése érdekében - a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából; önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk. Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? (A múzeumokban internetszolgáltatás nincs, valamint nem minősülnek önálló intézménynek.) Önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről verseskönyvet szeretne készíttetni, több példányban.
Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
4784. kérdés Felújítás
1,1 millió Ft-os felújítást végeztünk egy korábban 30 millió Ft-os bekerülési értéken aktivált, de már nullás állományba került eszközünkön. (Az eszköz egy árnyékolóberendezés, amely 16 egységből tevődik össze, egy központi gépezet működteti a különálló tagokat, és összességében kb. 20%-os a működőképessége a rendszernek.)
Mikor járunk el helyesen:
a) ha az eszköz korábbi bruttó értékét megnöveljük a felújítás értékével, és ez lesz a számított értékcsökkenés alapja (ebben az esetben az eszköz a 14,5%-os leírási kulcsot figyelembe véve 1 éven belül újra 0-ra íródik le; vagy
b) ha az eszköz eredeti bekerülési értékével (amire már korábban elszámoltam értékcsökkenést) nem számolok, az amortizáció számításának az alapja csak a felújítás értéke lesz? Mi lesz az értékcsökkenési számítás alapja ebben az esetben, és mi lesz az eszköz nyilvántartási értéke a továbbiakban?
4785. kérdés Túligényelt cafeteria visszaigénylése
Egy munkavállalónk jogviszonyának megszüntetését kérte. Az időarányosan járó cafeteriakereténél többet igényelt, amit meg is kapott. Így vissza kell fizetnie a túligényelt részt. A kérdésem az lenne, hogy a nettó vagy a bruttó keretét kell visszakövetelnünk tőle?
4786. kérdés Szabályzatok
Önkormányzatunk intézményei önállóan működők, a pénzügyi gazdálkodási feladataikat alapfeladatként az önkormányzati hivatal látja el. A gazdálkodás egységes elvek és szabályok alapján történik. A szabályzatainkat (Számviteli politika, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Eszköz és források értékelési szabályzata, Önköltségszámítási szabályzat, Selejtezési szabályzat, számlarend, Bizonylati rend, Pénzgazdálkodási jogkörök szabályzata) kiterjesztettük az intézményekre is, és az intézményvezetők mint a költségvetési szervek vezetői aláírták azokat. Ezzel a gyakorlattal megfelelünk az intézményekre vonatkozó szabályozási előírásoknak, vagy intézményenként külön kell elkészíteni a fenti szabályzatokat?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére