201 talált cikk az adóelőleg kifejezésre

Kérdés: Elváltak a szülők, és az édesanyának ítélték a gyereket, az anya kapta a családi pótlékot, ő vette igénybe a családi kedvezményt. Valójában azonban hol az apánál, hol az anyánál van a gyermek, és az apa ugyanúgy kiveszi a részét anyagilag és minden egyéb téren a gyermek nevelésében. Ha még 2021-ben kérelmezték a felváltva gondozott gyermek után járó 50-50% mértékű családi pótlékot, és a családi kedvezményt is így vették igénybe, akkor kérdés, hogy ebben az esetben – figyelemmel a rendeltetésszerű jogalkalmazásra – jár-e az adó-visszatérítés?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó az adó-visszatérítés kiutalásakor szünetelteti a tevékenységét. Figyelemmel az Art. 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az adóköteles tevékenység szünetelésének következményére vonatkozó szabályokra, megkaphatja-e a vállalkozó a visszatérítést?

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a magánszemély részére egy alapítvány szervez jótékony célú közadakozást?

Kérdés: A családi adókedvezmény jövedelemnek számít, ami havonta érvényesíthető a jövedelemből, a bérpapírokból kiderül, amikor a segélyekhez mellékelik. Amikor valaki egy összegben érvényesíti ezt a kedvezményt, akkor ezt az összeget nem látjuk a bérpapírján, holott igénybe veszi, csak egy összegben kéri. Ebben az esetben az összeget el kell osztani 12-vel, így megkapjuk az egy hónapra jutó adókedvezményét, és hozzá kell adni a havi jövedelméhez? Hogyan kell ilyen esetben számolni az ügyfél jövedelmét?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Strandot és uszodát üzemeltető önkormányzati nonprofit gazdasági társaság vagyunk. A koronavírus-járvány miatt jelentős bevételki-esésünk van, illetve további bevételkiesés várható a következő hónapokban. Kérhetünk-e adókedvezményt, mérséklést vagy halasztást, ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől szeretne terméket beszerezni (pl. kézműves termékek). Mi a szabályos eljárás ebben az esetben? Hogyan fizethető ki a számla?