599 talált állásfoglalás az adófizetés kifejezésre

Kérdés: A 2021. július 1-jével életbe lépő elektronikus kereskedelmiáfa-csomaggal kapcsolatban az alábbi kérdésünk merült fel. Úgy tudjuk, hogy az Áfa-tv. 2021. április 1-jétől hatályos szabályai értelmében bizonyos esetekben az online piactereket – függetlenül attól, hogy ténylegesen nem az online piacterek, hanem a rajtuk keresztül termékeket értékesítő adóalanyok adják el termékeiket a vevőknek – is számlaadási kötelezettség fogja terhelni a rajtuk keresztül történő termékértékesítésekkel kapcsolatban. Az Áfa-tv. szabályaiból tényleg ez következik? Mely esetekben kell egy online piactérnek, elektronikus platformnak számlát kibocsátania?

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat mikuláscsomagot osztott ki hátrányos helyzetű családoknak. A mikuláscsomag után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ez alól mentesül?

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?

Kérdés: Önkormányzatunk az Európai Unió egyik tagországából kíván használt tűzoltóautót vásárolni. Ennek lebonyolításához szükséges-e devizaszámlát nyitni, illetve mi az eljárás ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?