Kerekítés arányosításnál

Kérdés: Az arányosításnál hogyan kell figyelembe venni a második tizedesjegy pontossággal történő kerekítést? Egyáltalán kell-e kerekíteni, vagy kerekítés helyett el kell hagyni a számokat? Igaz-e az a felvetés, hogy nem kell kerekíteni? (1996/162. adózási kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...– 0,74.Értelemszerűen a 0,9999 levonási hányad – kerekítéssel – 1,00 levonásihányadnak felel meg.A hivatkozott 1996/162. számú adózási kérdés már nemhatályos, a benne foglaltakat alkalmazni nem kell. Ez azt jelenti, hogy nemmegfelelő az az eljárás, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Tiszteletjegy adózása

Kérdés: Intézményünk Vasárnapi Színház címen gyermekelőadásokat szervez, melyekre jegyet árusít. Előadásonként 3-4 db tiszteletjegyet is adunk ingyenesen. Milyen adózási és nyilvántartási szabályokat kell a tiszteletjegyekre alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Ugyanazon magánszemélynek évente legfeljebb három alkalommaladott tiszteletjegy árából alkalmanként (2005. évben) 5700 forint adómentesenelszámolható az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja alapján. Az ilyenajándékot csekély értékű ajándékként kell nyilvántartani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (3) bekezdése értelmében nem minősülgazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység,valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásánakátengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Tankönyvforgalmazás adózása

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy nem egy másnevében és javára beszedett és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségkéntszerepeltetett összegről van szó, mely az Áfa-tv. 22. § (4) bekezdés b) pontjaalapján nem tartozna az adó alapjába, hanem inkább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Kiküldetés elszámolása

Kérdés: Kiküldetés során felmerült költségek elszámolásához elegendő-e a helyi és helyközi utazási jegyek csatolása a belföldi kiküldetési utasításhoz, vagy ezekről is számlát kell kérni 2005. január 1-jétől? Rendvédelmi szervekre milyen jogszabályok vonatkoznak a kiküldetés elszámolására és milyen formanyomtatványt kell alkalmazni? 2005. január 1-jétől változnak a munkába járás költségelszámolási szabályai. Elegendő-e, hogy a munkavállaló továbbra is leadja a bérletjegyet, és ráírja az utazási igazolvány számát, valamint az utazási igazolvánnyal rendelkezők, ha napi utazási jegyet vásárolnak, és ráírják az igazolvány számát? Aki nem rendelkezik utazási igazolvánnyal, minden esetben számlát kell-e kérnie?
Részlet a válaszából: […] ...adózás szempontjából – sem a rendvédelmi szervekre, semmás gazdálkodó szervekre, intézményre nézve – nincs kötelezően előírtformanyomtatvány a kiküldetés elszámolására.A kiküldetési rendelvény használata az adózás szempontjábólnem kötelező. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Támogatások arányosítása

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez elsődlegesen azt kell tisztázni, hogya kérdéses támogatás ellenértéknek nem minősülő államháztartási támogatás-e(feltehetően az), és vonatkozik-e rá valamelyik átmeneti rendelkezés az Áfa-tv.2004. évi módosításáról szóló, a 2004. évi IX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti áfakötelezettséget választotta, 25% áfával növelten állítjuk ki a számlát. A 13. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti lakóingatlan lakás céljára szolgáló bérbeadása ennek ellenére tárgyi adómentes és számlaadási kötelezettséggel járó tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...a 2. számú melléklet 10.pontjában foglalt ingatlan-bérbeadásra lehet a 30. § (2) bekezdése szerint azáltalános szabályok szerinti adózást választani. Az Áfa-tv. 43. § (3) bekezdése alapján a tárgyi adómentesértékesítést végző adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Bérlőkijelölési jog átengedése

Kérdés: Az önkormányzat pályázati forrásból bérlakásokat épített, melynek önrésze jelentős összegű. A képviselő-testület – az önrész részbeni fedezetére – úgy döntött, hogy a bérlőkijelölési jogot 20 ezer forint/m2 egységáron adja át a lakások leendő bérlőinek. Kérem álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a lakások bérlőkijelölési jogának értékesítése áfaköteles tevékenység-e, vagy esetleg a lakóingatlan hasznosítására vonatkozóan áfamentes tevékenységként kell elbírálni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által építendő lakások esetén abérlőkijelölési jog átengedése nem minősíthető lakóingatlan bérbeadásának, vagyegyéb módon történő hasznosításának, ezért tárgyi adómentesség ez esetben nemilleti meg az ügyletet.A bérlőkijelölési jog ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Az áfaelszámolásszempontjából a jogi önállóságnak van döntő szerepe: jogilag ezen intézményekteljesen önálló jogalanyok, az adózásban pedig önálló adóalanyok. Ebbőlkövetkezően nem lehet ezen jogi személyeket, adóalanyokat egy egységként,csoportként kezelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendeletben meghatározott 80, illetve 86 százalékot. A munkába járással kapcsolatos költségtérítés kifizetésénekadózási szabályai 2005. január 1-jétől megváltoztak. Az erre vonatkozórendelkezéseket – a 2005. Ktgv-tv. 96. §-ával módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
1
62
63
64
74